Az Üveges-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben, az Oszolyon található egyik barlang. Jelenleg nem beazonosítható.

Üveges-barlang
Hossz5 m
Mélység2,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés2,5 m
Ország Magyarország
TelepülésCsobánka
Földrajzi tájPilis hegység
Típusvalószínűleg hévizes eredetű, inaktív

Leírás szerkesztés

A Pilis hegységben, Csobánkán helyezkedik el a barlang. Az Oszoly letörésétől É-ra, a második és a negyedik sziklacsoport közötti területen, az Oszoly-tetőhöz közeli sziklacsoport alján található. A valószínűleg hévizes úton létrejött barlang 5 m hosszú és 2,5 m mély. Egyetlen, befelé táguló, gömbüstszerű üreg. Felső triász dachsteini mészkőben, minden bizonnyal hévizes úton jött létre.

Kutatástörténet szerkesztés

Az 1967-ben napvilágot látott Pilis útikalauz című könyvben az jelent meg, hogy az Oszoly Csobánkára néző, Ny-i oldalán, az erdővel körülvett mészkősziklák között több jelentéktelen üreg található. Az 1969. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban publikált közlemény szerint 1969 augusztusában a Szpeleológia Barlangkutató Csoport a Kevélyekben szervezett tábor során fix pontokat helyezett el az Oszoly és az Oszoly-oldal 8 kisebb-nagyobb üregében. 1970-ben a barlangot Wehovszky Erzsébet és Welker Ádám mérték fel vesztett pontokkal és bányászkompasszal. A felmérés alapján Wehovszky Erzsébet szerkesztett és Kordos László rajzolt alaprajz térképet két keresztmetszettel és hosszmetszet térképet, amelyek méretaránya 1:100. A felmérés szerint a barlang 5 m hosszú és 2,5 m mély.

A Szpeleológia Barlangkutató Csoport 1970. évi jelentésében részletes leírás található a barlangról és kutatástörténetéről. A jelentésben az van írva, hogy az Üveges barlang az Oszoly letörésétől É-ra lévő második és negyedik sziklacsoport között, az Oszoly-tetőhöz közeli sziklacsoport alján helyezkedik el. Egyetlen, befelé táguló, gömbüstszerű üregből áll. A barlang felső triász, fehér, tömött dachsteini mészkőben, minden bizonnyal hévizes úton jött létre. Vastag, humuszos talajkitöltés borítja alját. Száraz a barlang. Felszerelés nélkül megtekinthető a barlang. Wehovszky Erzsébet és Welker Ádám 1970 tavaszán találták meg a barlangot, amelyben ásóeszközök és üres üvegek voltak. Felmérték az irodalomban nem szereplő barlangot. A jelentés mellékletébe bekerült az 1970-es térkép.

Az 1974-ben kiadott Pilis hegység útikalauzban szó van arról, hogy a Csobánka felett emelkedő Oszoly sziklái között másféltucat kis barlang van. Ezeket a Szpeleológia Barlangkutató Csoport térképezte fel és kutatta át rendszeresen. E kis barlangok többsége nem nagyon látványos, de meg kell említeni őket, mert a turisták, különösen a sziklamászók által rendszeresen felkeresett Oszoly sziklafalaiban, valamint azok közelében némelyikük kitűnő bivakolási lehetőséget nyújt.

A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban az olvasható, hogy a Pilis hegységben, a Kevély-csoportban, Csobánkán helyezkedik el az Üveges barlang. Az Oszoly letörésétől É-ra, a második és a negyedik sziklacsoport közötti területen, az Oszoly-tetőhöz közeli sziklacsoport alján található. A valószínűleg hévizes úton létrejött barlang 5 m hosszú és 2,5 m mély. Egyetlen, befelé táguló, gömbüstszerű üreg. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Pilis hegység barlangjai között a barlang Üveges-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.

Az 1991-ben megjelent útikalauzban meg van ismételve az 1974-es útikalauznak az Oszoly barlangjait bemutató általános ismertetése. A Kárpát József által írt 1991-es összeállításban meg van említve, hogy az Üveges-barlang (Csobánka) 5 m hosszú és 2 m mély. Az 1996. évi barlangnapi túrakalauzban meg van ismételve az 1991-ben kiadott útikalauzban található leírás, amely az Oszoly barlangjait általánosan ismerteti. Kraus Sándor 1997. évi beszámolójában az olvasható, hogy 1997 előtt ismert volt az Üveges-barlang, amely jelenleg nem azonosítható, ezért további kutatást igényel. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című könyvben meg van említve, hogy az Oszoly erdejében elszórtan sziklatömbök és kis barlangnyílások váltogatják egymást.

Irodalom szerkesztés

  • Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
  • Dely Károly – Mezei Iván: Pilis útikalauz. Sport, Budapest, 1974. 26. old. (A Pilis-hegység barlangjai című fejezetet, a 19–37. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
  • Kárpát József: A Pilis-hegység területén levő barlangok jegyzéke. Kézirat. 1991. október. 6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Kordos László: Jelentés a „Szpeleológia” Barlangkutató Csoport 1970. évi munkájáról. Kézirat. Debrecen, 1971. február 4. 2., 3., 7., 103. old. (Térképmelléklet.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 277., 295. old.
  • Kraus Sándor: 1997. évi beszámoló. Kézirat. 18. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
  • Mezei Iván szerk.: Pilis útikalauz. Budapest, 1967. 26. old. (A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai című fejezetet, a 22–36. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
  • Miczek György szerk.: A Pilis és a Visegrádi-hegység. Budapest, Sport, 1991. 33. old. („A Pilis és a Visegrádi-hegység barlangjai” című fejezetet, a 26–46. oldalakat Dénes György írta.) (Nincs benne név szerint említve.)
  • Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 92. old. (Nincs benne név szerint említve.)
  • Nyerges Miklós: MKBT – XL. Barlangnap, Pilisszentkereszt. Túrakalauz. 1996. 18. old. (Nincs benne név szerint említve.)
  • Wehovszky Erzsébet: Barlangkutatóink egy kis csoportja. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 6. füz. 2. old. (Nincs benne név szerint említve.)