Čavoglave

falu Horvátországban, Šibenik-Knin megyében

Čavoglave falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Ružićhoz tartozik.

Čavoglave
Az új római katolikus templom
Az új római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségRužić
Jogállásfalu
Irányítószám22322
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség147 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság429 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 47′ 01″, k. h. 16° 20′ 14″Koordináták: é. sz. 43° 47′ 01″, k. h. 16° 20′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Čavoglave témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Knintől légvonalban 30, közúton 36 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre Dalmácia középső részén, a Svilaje és Moseć-hegységek között, a Čikola forrásától délre fekszik. A településtől délnyugatra halad át az 56-os számú főút.

Története szerkesztés

Területe már a római korban is lakott volt. Tőle északra, a mai Umljanović határában található Balina glavicán állt a Magnum nevű római város, melynek territóriumához a mai Čavoglave területe is hozzá tartozott. Itt haladt át az Aquileiát Dyrrachiummal összekötő fontos ókori kereskedelmi út. A horvátok a 7. században települtek le ezen a vidéken. Területét környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a Klisszai szandzsák része volt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 468, 1910-ben 507 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején lakossága hősies kitartásának köszönhetően mindvégig horvát kézen maradt. A falu szülötte Marko Perković Thompson a háború idején írta "Bojna Čavoglave" című hazafias dalát, mely a települést országszerte híressé tette. A harcok 1995. augusztus 5-én értek véget, amikor a horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében a környező településeket is felszabadította. Ennek emlékére minden év augusztus 5-én nagy népünnepélyt tartanak itt a győzelem és a haza hálájának tiszteletére.[2] 2011-ben 168 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
468 409 433 419 481 507 513 544 302 559 498 507 411 285 199 168

Nevezetességei szerkesztés

2014. szeptember 20-án Ante Ivas šibeniki püspök szentelte fel a Horvát mártírok tiszteletére szentelt új római katolikus templomát.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés