Wikipédia

A Karoling-házi uralkodóknak és örököseiknek családfája

(A Karoling-ház uralkodóinak és örököseiknek családfája szócikkből átirányítva)

Ez a családfa a Karoling-házból származó uralkodóknak a leszármazását mutatja be, a legjelentősebb családi kapcsolódásokkal, azaz, az örököseikkel együtt.

A családfaSzerkesztés

I.

II.

  • A1. (feljebb: I. C1.) I. (Nagy) Károly (742–814), frank király: 768–814 (az egész Frank Birodalomban: 771-814), I. Károly, Itália (a longobárdok) királya: 774–781 és 810-812 [1], I. Károly, római császár: 800–814 [2],
    • B1. Ifjabb Károly (772?-811), frank király: 800-811,
    • B2. Pipin (773?, 777?-810), Itália (a longobárdok) királya: 781-810,
      • C1. Bernárd (797-818), Itália (a longobárdok) királya: 810-818,
      • C2. Theodrada (?-836?) [3], férje: (I.) Lambert (?-836), Nantes grófja,
        • D1. I. Guido (805?-860), Spoleto hercege [4],
          • E1. I. Lambert (830?-880), Spoleto hercege,
            • F1. II. Guido (?-882/883?), Spoleto hercege [5],
              • G1. IV. Guido (?-897), Spoleto hercege,
          • E2. III. Guido (850?-894), Spoleto hercege, Guido (Vid), Itália királya: 889-894, Guido (Vid), római császár: 891-894,
            • FA1. II. Lambert (880?-898), Spoleto hercege, Lambert, Itália királya: 891/894-898, Lambert, római császár: 892/894-898,
    • B3. I. (Jámbor, Kegyes) Lajos (778-840), frank király (az egész Frank Birodalomban): 814-833, I. Lajos, római császár: 813-840; B3/A.: a második felesége Judit (795?, 807?-843) császárné, I. Welf (?-?) frank grófnak a leánya, őt lásd lejjebb VIII. A1. alatt,
      • CA1. I. Lothár (795-855), őt lásd lejjebb, III. A1. alatt,
      • CA2. I. Pipin (797?-838), Aquitánia királya: 817-838,
        • DA1. II. Pipin (823-864 után), Aquitánia királya (ténylegesen): 845-852,
      • CA3. II. (Német) Lajos (804?-876), őt lásd lejjebb, V. A1. alatt,
      • CA4. Gizella (819?, 822?-874 után), őt lásd lejjebb, VI. A1. alatt,
      • CA5. II. (Kopasz) Károly (823-877), őt lásd lejjebb, VII. A1. alatt.

III.

  • A1. (feljebb: II. CA1.) I. Lothár (795-855), frank király a Középső Frank Királyságban (Itália, Burgundia, Provence, és Austrasia nyugati fele, ide értve a későbbi Lotaringiát is): 843-855, I. Lothár, Itália királya: 818/822-855, I. Lothár, római császár: 817/823-855 (840-ig társcsászár),
    • B1. II. (Ifjabb) Lajos (822-875), frank király (Provence): 863-875, II. Lajos, Itália királya: 844-875 [6], II. Lajos, római császár: 855-875,
      • C1. Ermengarde (Irmengard) (852?, 855?-896), őt lásd lejjebb, IV. E1. alatt is,
    • B2. II. Lothár (827?, 835?-869), Lotaringia frank királya: 855-869,
      • CA1. Berta (863?, 868?-925), férje: Theotbald (Theobald) (850?, 860?-887?, 895?), Arles grófja; I. (Idősebb, Öreg) Bosonak (800?-855?), Arles grófjának az unokája (és Hubertnek (820?-864), burgundiai hercegnek a fia), a nagyapára az utalást lásd lejjebb, IV. D1. alatt is,
    • B3. Károly (845-863), Provence királya: 855-863.

IV.

  • A1. (feljebb: I. B2.) Jeromos (725-765), gróf,
    • B1. I. Richárd (760-795), Rouen grófja [7],
      • C1. II. Richárd (?-825?), Amiens grófja,
        • D1. I. Bivin (I. Buvin) (810-863), az Ardennek grófja és Gorze apátja, felesége: Arles-i Richildis; I. (Idősebb, Öreg) Bosonak (800?-855?), Arles grófjának a leánya, az apára az utalást lásd feljebb is, III. CA1. alatt,
          • E1. (Vienne-i) Boso (840-887), Alsó-Burgundia királya: 879-887, felesége: Ermengarde (Irmengard) (852?, 855?–896), őt lásd feljebb is, III. C1. alatt,
          • E2. Igazságosztó Richárd (858?-921), Burgundia hercege: 918-921,
            • FA1. Rudolf (890 körül?-936), nyugati frank király: 923-936, Rudolf, Burgundia hercege: 921-923,
            • FA2. Fekete Hugó (891?-952), Burgundia hercege: 923-952,
            • FA3. (I.) Boso (895?-935), Provence grófja [8].

V.

  • A1. (feljebb: II. CA3.) II. (Német) Lajos (804?-876), keleti frank király: 843-876,
    • B1. Karlmann (828?, 829?-880), keleti frank király: 876-880, Karlmann, Itália királya: 877-879,
      • C1. Karintiai Arnulf (850?-899), keleti frank király: 887-899, Arnulf, Itália királya: 894-899, Arnulf, római császár: 896-899,
    • B2. III. (Ifjabb) Lajos (830?-882), keleti frank király: 976-882,
    • B3. III. (Kövér, Vastag) Károly (839-888), keleti frank király: 882-887 [9], Károly, nyugati frank király: 884-887 [10], III. Károly, Itália királya: 879-887, III. Károly, római császár: 881-887.

VI.

  • A1. (feljebb: II. CA4.) Gizella (819?, 822?-874 után), férje: Eberhard (810-866), Friuli őrgrófja,
    • B1. I. Berengár (845?-924), Itália királya: 888-889 és 905-924, Berengár, római császár: 915-924,
      • C1. Gizella (880/885?-910/915?), férje: Gazdag Adalbert (900?-923?), Ivrea őrgrófja,
        • D1. II. Berengár (913?-966), Itália királya: 950-963,
        • D2. Amadé (?-?), Pombia grófja,
          • EA1. Dado (?-?), Pombia grófja,
            • FA1. Arduin (955?-1015), Ivrea őrgrófja, Itália királya: 1002–1014.

VII.

VIII.

  • A1. I. Konrád (?-862 után), Auxerre grófja, Judit (feljebb: II. B3/A.), (795?, 807?-843) császárnénak a testvére,
    • B1. II. Konrád (?-876 előtt?), Auxerre grófja,
      • C1. I. Rudolf (859-912), Felső-Burgundia királya: 888-912,
        • D1. II. Rudolf (888 körül-937), Felső-Burgundia (Areláti Királyság) királya: 912-937, Rudolf, Alsó-Burgundia királya: 933-937, Rudolf, Itália királya: 923-926,
          • E1. Békés Konrád (925 körül-993), Burgundia (Areláti Királyság) királya: 937-993,
          • E2. Szent Adelheid (931 körül-999), a második férje: I. (Nagy) Ottó (912-973) császár (962-973).

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ A Wikipédia I. (Nagy) Károlyról szóló, magyar nyelvű szócikke, az uralkodót Itália királyaként (is) megjelöli. Ezzel kapcsolatban, az idegen nyelvű forrásokban, a legkülönbözőbb megnevezések olvashatóak. A német nyelvű [1] szerint, I. (Nagy) Károly, a fia, Pipin, és az unokája, Bernárd, longobárd királyok voltak; míg I. Lothár császár és a fia, II. (Ifjabb) Lajos császár, még a longobárdok királyai, de már Itália királyai is, az Itália királya uralkodói címet II. Lajos az apjától kapta, 839/840 körül. Lásd még: [2], és [3]. A [4] szerint is, Nagy Károly, Pipin és Bernárd még longobárd királyok voltak, de I. Lothár és II. Lajos, már Itália királyai, azonban – formálisan – még a longobárdok királyai is ([5], [6]). Lényegében véve, ez a német és olasz álláspont tükröződik a Wikipédia angol nyelvű szócikkében ([7]). A Wikipédia francia nyelvű szócikke szerint, Nagy Károly, Pipin, és Bernárd a longobárdok királyai voltak ([8]). A Wikipédia magyar nyelvű, a longobárd királyokról szóló szócikke ([9]), Nagy Károlyt, és így a többi Karoling-házi uralkodót, már nem említi a longobárdok királyaként. A külső források közül a [10] és a [11] szerint, I. Lothár volt Itália királya, Nagy Károlyt még nem említik így. A [12] és a [13] weblapokban, Nagy Károly már Itália királya, míg a [14] weblapban Nagy Károly fia, Pipin, Itália királya. (Valamennyi weblaphoz hozzáférés: 2022. március 3.)
  2. ↑ III. (Szent) Leó pápa Rómában, 800-ban, Nagy Károlyt római császárrá koronázta. I. Károly császár a következő uralkodói címeket viselte: „Karolus serenissimus augustus a Deo coronatus magnus pacificus imperator Romanum imperium gubernans qui et per misericordiam dei rex Francorum atque Langobardorum” ([15] - hozzáférés: 2022. március 19.). Nagy Károly, e megnevezés szerint, nem csak a frankok királya („rex francorum”), és a longobárdok királya („rex … atque langobardorum”), hanem római császár („imperator romanum”) is volt; pontosabban, „a birodalmat kormányzó római császár” („imperator Romanum imperium gubernans”). Ezzel a körültekintő megfogalmazással, Nagy Károly elérte azt, hogy a császári címét, 812-ben, I. Mihály bizánci császár elismerte. Nagy Károly császárrá koronázott utódait, római császároknak tekintjük (többségüket Rómában is koronázták császárrá), annak ellenére, hogy közvetlen – e családfában feltüntetett – utódai, az "imperator augustus" ("fenséges császár") címet viselték, azért, hogy a Keletrómai (Bizánci) Birodalom, magukat római császároknak nevező uralkodóival, az összeütközést elkerüljék ([16] - hozzáférés: 2022. március 26.). Olyan érdekesség, hogy II. Lajos császárt a kortársai „Itália császárának” („Imperator Italiae”) nevezték, csak „színezi” a képet, az uralkodói címeket illetően ([17] – hozzáférés: 2022. március 26.).
  3. ↑ A Theodradával kezdődő leszármazás feltételezés. Lásd: [18] és [19] weblapokat (hozzáférés: 2022. február 28.), az utóbbinak az oldalai – bővítés folytán – folyamatosan változnak, ezért e weblap keresőjébe, a "Pépin I d'Italie" keresőszavakat kell beírni.
  4. ↑ Spoleto hercegeire, lásd: [20], és [21] - hozzáférés: 2022. február 28.
  5. ↑ II. Guido és III. Guido spoletoi hercegek számozását illetően, a források nem következetesek, e két herceg számozását, több esetben, felcserélik. Ennek oka az, hogy I. Lambert herceg öccse, Guido (aki később császár lett), a családi számozást illetően, II. Guido lenne, hiszen előbb született, mint I. Lambert herceg – szintén Guido nevű – fia. Spoleto hercegeinek számozását illetően, azonban I. Lambert herceg öccse (tehát a későbbi császár), III. Guido herceg, ugyanis csak unoka-öccsének, II. Guido hercegnek – a 882/883 táján bekövetkezett – halála után lett az egész hercegségnek a hercege; előtte az unokaöccse volt Spoleto hercege (az apjának a 880-ban bekövetkezett halála óta). Lásd: [22] - hozzáférés: 2022. május 19. I. Lambert herceg unokája volt IV. Guido herceg, ő ugyanis csak 889-ben lett Spoleto hercege, amikor dédnagybátyját (III. Guido herceget) Itália királyává koronázták, és átengedte neki a hercegséget. Lásd: [23] - hozzáférés: 2022. május 19.
  6. ↑ I. (Jámbor, Kegyes) Lajos, mint római császár, Itália felett is uralkodott, ezért Ifjabb Lajos II. Lajosként Itália királya (nem csak római császárként II. Lajos.
  7. ↑ Az, hogy I. Richárd, Rouen grófja, Jeromos grófnak a fia volt, feltételezett leszármazás. Lásd: [24] – hozzáférés: 2022. március 26.
  8. ↑ [25] – hozzáférés: 2022. március 26.
  9. ↑ Kövér (Vastag) Károly, III. Károly néven (és nem II. Károly néven) a keleti frankok királya, mert előbb lett – III. Károly néven – római császár (881), mint valamennyi keleti franknak (a Keleti Frank Birodalom/Királyság valamennyi tartományának) a királya (882), a császár cím a királyi címnél magasabb uralkodói rang volt. Lásd: Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom - Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019.
  10. ↑ Kövér (Vastag) Károly, mint a nyugati frankok királya, nincs számozva a nyugati frank királyok között, e szócikknek a forrásaiban.

ForrásokSzerkesztés

  • [26] - hozzáférés: 2022. március 26.
  • [27] - hozzáférés: 2022. március 26.
  • [28] - hozzáférés: 2022. február 28.
  • [29] - hozzáférés: 2022. február 28.
  • [30] - hozzáférés: 2022. február 28.
  • [31] - hozzáférés: 2022. február 28.
  • [32] – hozzáférés: 2022. február 28.
  • Ferdinand Gregorovius: Geschichte der Stadt Rom im Mittelalter. Vom V. bis zum XVI. Jahrhundert. [33] - hozzáférés: 2022. március 26.
  • Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom - Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019.

Lásd mégSzerkesztés

A szócikk vitalapját, a császári címről, és a longobárd királyi címről

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Karoling-házi_uralkodóknak_és_örököseiknek_családfája&oldid=25124761”