Wikipédia

A Karoling-ház uralkodóinak és örököseiknek családfája

BevezetőSzerkesztés

Ez a családfa a Karoling-házból származó uralkodóknak a leszármazását mutatja be, a legjelentősebb családi kapcsolódásokkal, azaz, az örököseikkel együtt.

A családfaSzerkesztés

I.

II.

  • A1. (feljebb: I.C1.) I. (Nagy) Károly (742–814), frank király (az egész Frank Birodalomban): 768–814, I. Károly, Itália (a longobárdok) királya: 774–781 és 810-812 [1], I. Károly, római császár: 800–814 [2],
    • B1. Ifjabb Károly (772?-811), frank király: 800-811,
    • B2. Pipin (773?, 777?-810), Itália (a longobárdok) királya: 781-810,
      • C1. Bernárd (797-818), Itália (a longobárdok) királya: 810-818,
      • C2. Theodrada (?-836?) [3], férje: (I.) Lambert (?-836), Nantes grófja,
        • D1. I. Guido (805?-860), Spoleto hercege,
          • E1. I. Lambert (830?-880), Spoleto hercege,
            • F1. II. Guido (?-882/883?), Spoleto hercege,
              • G1. IV. Guido (?-897), Spoleto hercege,
          • E2. III. Guido (850?-894), Spoleto hercege, Guido (Vid), Itália királya: 889-894, Guido (Vid), római császár: 891-894,
            • F/1. II. Lambert (880?-898), Spoleto hercege, Lambert, Itália királya: 891/894-898, Lambert, római császár: 892/894-898.
    • B3. I. (Jámbor, Kegyes) Lajos (778-840), frank király (az egész Frank Birodalomban): 814-833, I. Lajos, római császár: 813-840; B3/A.: a második felesége Judit (795?, 807?-843) császárné, I. Welf (?-?) frank grófnak a leánya, őt lásd lejjebb VIII.A1. alatt,
      • C/1. I. Lothár (795-855), őt lásd lejjebb, III.A1. alatt,
      • C/2. I. Pipin (797?-838), Aquitánia királya: 817-838,
        • D/1. II. Pipin (823-864 után), Aquitánia királya (ténylegesen): 845-852,
      • C/3. II. (Német) Lajos (804?-876), őt lásd lejjebb, V.A1. alatt,
      • C/4. Gizella (819?, 822?-874 után), őt lásd lejjebb, VI.A1. alatt,
      • C/5. II. (Kopasz) Károly (823-877), őt lásd lejjebb, VII.A1. alatt.

III.

  • A1. (feljebb: II.C/1.) I. Lothár (795-855), frank király a Középső Frank Királyságban (Itália, Burgundia, Provence, és Austrasia nyugati fele, ide értve a későbbi Lotaringiát is): 843-855, I. Lothár, Itália királya: 818/822-855, I. Lothár, római császár: 817/823-855 (840-ig társcsászár),
    • B1. II. (Ifjabb) Lajos (822-875), frank király (Provence): 863-875, II. Lajos, Itália királya: 844-875 [4], II. Lajos, római császár: 855-875,
      • C1. Ermengarde (Irmengard) (852?, 855?-896), őt lásd lejjebb, IV.E1. alatt is,
    • B2. II. Lothár (827?, 835?-869), Lotaringia frank királya: 855-869,
      • C/1. Berta (863?, 868?-925), férje: Theotbald (Theobald) (850?, 860?-887?, 895?), Arles grófja; I. (Idősebb, Öreg) Bosonak (800?-855?), Arles grófjának az unokája (és Hubertnek (820?-864), burgundiai hercegnek a fia), a nagyapára az utalást lásd lejjebb, IV.D1. alatt is,
    • B3. Károly (845-863), Provence királya: 855-863.

IV.

  • A1. (feljebb: I.B2.) Jeromos (725-765), gróf,
    • B1. I. Richárd (760-795), Rouen grófja [5],
      • C1. II. Richárd (?-825?), Amiens grófja,
        • D1. I. Bivin (I. Buvin) (810-863), az Ardennek grófja és Gorze apátja, felesége: Arles-i Richildis; I. (Idősebb, Öreg) Bosonak (800?-855?), Arles grófjának a leánya, az apjára az utalást lásd feljebb is, III.C/1. alatt,
          • E1. (Vienne-i) Boso (840-887), Alsó-Burgundia királya: 879-887, felesége: Ermengarde (Irmengard) (852?, 855?–896), őt lásd feljebb is, III.C1. alatt,
          • E2. Igazságosztó Richárd (858?-921), Burgundia hercege: 918-921,
            • F/1. Rudolf (890 körül?-936), nyugati frank király: 923-936, Rudolf, Burgundia hercege: 921-923,
            • F/2. Fekete Hugó (891?-952), Burgundia hercege: 923-952.
            • F/3. (I.) Boso (895?-935), Provence grófja [6].

V.

  • A1. (feljebb: II.C/3.) II. (Német) Lajos (804?-876), keleti frank király: 843-876,
    • B1. Karlmann (828?, 829?-880), keleti frank király: 876-880, Karlmann, Itália királya: 877-879,
      • C1. Karintiai Arnulf (850?-899), keleti frank király: 887-899, Arnulf, Itália királya: 894-899, Arnulf, római császár: 896-899,
    • B2. III. (Ifjabb) Lajos (830?-882), keleti frank király: 976-882,
    • B3. III. (Kövér, Vastag) Károly (839-888), keleti frank király: 882-887 [7], Károly, nyugati frank király: 884-887 [8], III. Károly, Itália királya: 879-887, III. Károly, római császár: 881-887.

VI.

  • A1. (feljebb: II.C/4.) Gizella (819?, 822?-874 után), férje: Eberhard (810-866), Friuli őrgrófja,
    • B1. I. Berengár (845?-924), Itália királya: 888-889 és 905-924, Berengár, római császár: 915-924,
      • C1. Gizella (880/885?-910/915?), férje: Gazdag Adalbert (900?-923?), Ivrea őrgrófja,
        • D1. II. Berengár (913?-966), Itália királya: 950-963,
        • D2. Amadé (?-?), Pombia grófja,
          • E/1. Dado (?-?), Pombia grófja,
            • F/1. Arduin (955?-1015), Ivrea őrgrófja, Itália királya: 1002–1014.

VII.

VIII.

  • A1. I. Konrád (?-862 után), Auxerre grófja, Judit (feljebb: II. B3/A.), (795?, 807?-843) császárnénak a testvére,
    • B1. II. Konrád (?-876 előtt?), Auxerre grófja,
      • C1. I. Rudolf (859-912), Felső-Burgundia királya: 888-912,
        • D1. II. Rudolf (888 körül-937), Felső-Burgundia (Areláti Királyság) királya: 912-937, Rudolf, Alsó-Burgundia királya: 933-937, Rudolf, Itália királya: 923-926,
          • E1. Békés Konrád (925 körül-993), Burgundia (Areláti Királyság) királya: 937-993,
          • E2. Szent Adelheid (931 körül-999), a második férje: I. (Nagy) Ottó (912-973) császár (962-973).

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ A Wikipédia I. (Nagy) Károlyról szóló szócikke, az uralkodót Itália királyaként (is) megjelöli. Ezzel kapcsolatban, az idegen nyelvű forrásokban, a legkülönbözőbb megnevezések olvashatóak. A német nyelvű, [1] szerint, I. (Nagy) Károly, a fia, Pipin, és az unokája, Bernárd, longobárd királyok voltak; míg I. Lothár császár, és a fia, II. (Ifjabb) Lajos császár, még a longobárdok királyai, de már Itália királyai is, az Itália királya uralkodói címet II. Lajos az apjától kapta, 839/840 körül. Lásd még: [2], és [3]. A [4] szerint is, Nagy Károly, Pipin és Bernárd még longobárd királyok voltak, de I. Lothár, és II. Lajos, már Itália királyai, azonban – formálisan – még ők is a longobárdok királyai ([5], [6]). Lényegében véve, ez a német és olasz álláspont tükröződik a Wikipédia angol nyelvű szócikkében ([7]). A Wikipédia francia nyelvű szócikke szerint, Nagy Károly, Pipin, és Bernárd a longobárdok királyai voltak ([8]). A Wikipédia magyar nyelvű, a longobárd királyokról szóló szócikke ([9]), Nagy Károlyt, és így a többi Karoling-házi uralkodót, már nem említi a longobárdok királyaként. A külső források közül, a [10], és a [11] szerint, I. Lothár volt Itália királya, Nagy Károlyt még nem említik így. A [12], és a [13] weblapokban, Nagy Károly már Itália királya, míg a [14] weblapban a fia, Pipin, Itália királya. (Valamennyi weblaphoz hozzáférés: 2022. március 3.)
  2. ↑ III. (Szent) Leó pápa Rómában, 800-ban, Nagy Károlyt római császárrá koronázta. I. Károly császár a következő uralkodói címeket viselte: „Karolus serenissimus augustus a Deo coronatus magnus pacificus imperator Romanum imperium gubernans qui et per misericordiam dei rex Francorum atque Langobardorum” ([15] - hozzáférés: 2022. március 19.). Nagy Károly tehát, nem csak a frankok királya („rex francorum”), és a longobárdok királya („rex … atque langobardorum”), hanem római császár („imperator romanum”) is volt; pontosabban, „a birodalmat kormányzó római császár” („imperator Romanum imperium gubernans”). Ezzel a körültekintő megfogalmazással Nagy Károly elérte azt, hogy a császári címét, 812-ben, I. Mihály bizánci császár elismerte. Nagy Károly császárrá koronázott utódait, római császároknak tekintjük (többségüket Rómában is koronázták császárrá), annak ellenére, hogy közvetlen (e családfában feltüntetett) utódai, az "imperator augustus" ("fenséges császár") címet viselték, azért, hogy a Keletrómai (Bizánci) Birodalom - magukat római császároknak nevező - uralkodóival az összeütközést elkerüljék ([16] - hozzáférés: 2022. március 26.). Olyan érdekesség, hogy II. Lajos császárt a kortársai „Itália császárának” („Imperator Italiae”) nevezték, csak „színezi” a képet, az uralkodói címeket illetően ([17] – hozzáférés: 2022. március 26.).
  3. ↑ A Theodradával kezdődő leszármazás feltételezés. Lásd: [18] weblapot (hozzáférés: 2022. február 28.), amelynek az oldalai - bővítés folytán - folyamatosan változnak, ezért a weblap keresőjébe, Pipin, itáliai királyt ("Pépin I d'Italie") kell beírni. Spoleto hercegeire, lásd: [19], és [20] - hozzáférés: 2022. február 28. II. Guido és III. Guido számozását illetően, a források nem következetesek, e két Guido számozását - több esetben - felcserélik. Ennek oka az, hogy I. Lambert herceg öccse, Guido (aki később császár lett), a családi számozást illetően, II. Guido lenne, hiszen előbb született, mint I. Lambert herceg - szintén Guido nevű - fia. Spoleto hercegeinek számozását illetően, azonban a későbbi császár III. Guido, ugyanis csak unokaöccsének 882/883 táján bekövetkezett halála után, lett az egész hercegségnek a hercege; előtte az unokaöccse volt Spoleto hercege (az apjának a 880-ban bekövetkezett halála óta). Lásd: [21] - hozzáférés: 2022. május 19. I. Lambert herceg unokája IV. Guido herceg volt, ő ugyanis csak 889-ben lett Spoleto hercege, amikor dédnagybátyját Itália királyává koronázták, és átengedte neki a hercegséget. Lásd: [22] - hozzáférés: 2022. május 19.
  4. ↑ I. (Jámbor, Kegyes) Lajos, mint római császár, Itália felett is uralkodott, ezért Ifjabb Lajos II. Lajosként Itália királya.
  5. ↑ Az, hogy I. Richárd gróf, Jeromos grófnak a fia volt, feltételezett leszármazás. Lásd: [23] – hozzáférés: 2022. március 26.
  6. ↑ [24] – hozzáférés: 2022. március 26.
  7. ↑ Kövér (Vastag) Károly, III. Károly néven (és nem II. Károly néven) a keleti frankok királya, mert előbb lett – III. Károly néven –, római császár (881), mint valamennyi keleti franknak (a Keleti Frank Birodalom/Királyság valamennyi tartományának) a királya (882), a császár cím a királyi címnél magasabb uralkodói rang volt. Lásd: Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom - Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019.
  8. ↑ Kövér (Vastag) Károly, mint a nyugati frankok királya, nincs számozva a nyugati frank királyok között, e szócikknek a forrásaiban.

ForrásokSzerkesztés

  • [25] - hozzáférés: 2022. március 26.
  • [26] - hozzáférés: 2022. március 26.
  • [27] - hozzáférés: 2022. február 28.
  • [28] - hozzáférés: 2022. február 28.
  • [29] - hozzáférés: 2022. február 28.
  • [30] - hozzáférés: 2022. február 28.
  • [31] – hozzáférés: 2022. február 28.
  • Ferdinand Gregorovius: Geschichte der Stadt Rom im Mittelalter. Vom V. bis zum XVI. Jahrhundert. [32] - hozzáférés: 2022. március 26.
  • Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom - Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019.

Lásd mégSzerkesztés

A szócikk vitalapját, a császári címről (2022. március 19.)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Karoling-ház_uralkodóinak_és_örököseiknek_családfája&oldid=24941042”