A kereszténységben
Az A kereszténységben kezdetű dal egy adventi népének. A Cantus Catholici-ban jelent meg. Sík Sándor jelentősen átdolgozta szövegét a Szent vagy, Uram! szerkesztése során; azóta is ezt éneklik.
| A kereszténységben | |
| Műfaj | magyar egyházi népének |
| Szöveg | Sík Sándor |
| Hangfaj | dúr |
| A kotta hangneme | D dúr |
| Sorok | A B C D |
| Hangterjedelem | 1–8 V–4 1–6 1–4 |
| Kadencia | 5 (V) 5 |
| Szótagszám | 12 16 7 6 |
Története szerkesztés
A dallam eredetileg egy XV. századi Mária-ének volt (Ave Hiarerchia[1]), mely a XVII. század végéig élt ebben a formájában. Első kottája a Nádor-kódexben[KL 1] található (1508). A dallam az A kereszténységben kezdetű Credo-szöveggel először a Kisdi-féle Cantus Catholiciben bukkant fel (1651). Későbbi megjelenések: Váradi 1566-os énekeskönyve,[2] Szegedi Cantus Catholici (1674), Szelepcsényi-féle Cantus Catholici (1675).
A Kisdi-féle Cantus Catholicibeli szöveg első versszaka:
A Kereszténységben igaz vallás a' hitben;
Hogy hidgyünk egy Istenben,
Atya, Fiú és Sz. Lélekben,
Menynek, földnek, tengernek, ő Teremtőjében.
Kájoni János Cantionale Catholicumában[KL 2] (1676) másik szöveggel is szerepel: Siralomnak oka. Csak ez a szöveg található meg a Deák–Szentes kéziratban[KL 3] (1774).
Az ének a protestáns hagyományban is nyomon követhető a XVIII. századi kolozsvári és debreceni énekeskönyvekben egészen 1806-ig.
A Szent vagy, Uram!-ba (1931) a Canthus Catholici-ből került, mivel a Nádor-kódex kottája igen rossz minőségű. A szövegen Sík Sándor nagyobb változtatásokat végzett.
Az Éneklő Egyházból (1986) kimaradt ez a szép ének.
Kotta és dallam szerkesztés
A kereszténységben hisszük, valljuk régen, |
Dicsőség a mennyben! Öröm, áldás zengjen, |
Tudjuk, valljuk régen: az idők teljében |
Isten jóságának, irgalmasságának, |
Az örök Atyának, egyszülött Fiának, |
Források szerkesztés
- Szent vagy, Uram! Szerkesztette Harmat Artúr és Sík Sándor. Budapest: Szent István Társulat. 1974. ISBN 963-360-015-4 1. ének
- Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv. Bárdos Lajos és Werner Lajos. A liturgikus reform alapján átdolgozott és bővített, 20. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 978 963 361 889 9 1. ének
- A kereszténységben, hisszük (Miseének). Dugonics András Piarista Gimnázium Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Hozzáférés: 2016. december 11.) (szöveg)
- Volly István: Karácsonyi és Mária-énekek. Budapest: Szent István Társulat. 1982. 198 és 346. o. ISBN 963 360 190 8
- Katonáné Szabó Judit: Harmat Artúr Szent Vagy, Uram! népénektár filológiai feldolgozása: Doktori értekezés. docs.lfze.hu. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészei Egyetem (2007) 67. o. (Hozzáférés: 2018. február 4.)
- Cantus Catholici: Régi és Uj Deak, és Magyar Ajitatos Egyhazi Enekek es Litaniak. mek.oszk.hu. Lőcse (1651) 3–4. o. (Hozzáférés: 2018. január 6.)
- Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu (Hozzáférés: 2018. február 15.)
- ↑ Nádor-kódex
- ↑ Cantionale Catholicum. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 15.)
- ↑ Deák-Szentes-kézirat
Felvételek szerkesztés
- A kereszténységben... Katolikus Adventi énekek: HOZSANNA 1. Tóth Boglárka YouTube (2013. december 2.) (Hozzáférés: 2016. december 11.) (audió)
- A kereszténységben hisszünk valljuk régen. YouTube (2010. december 14.) (Hozzáférés: 2016. december 11.) (videó)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Samuel Bestler: III. Ave Hiarerchia. Musescore (1618) (Hozzáférés: 2018. február 15.) (kotta, szöveg)
- ↑ Váradi énekeskönyv: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek. Eredeti kiadás: Várad, 1566. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1975. 3. ének
