Alcina (település)

falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében

Alcina (románul: Alțâna vagy Alțina, németül: Alzen) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Alcina (Alțâna, Alzen)
Az evangélikus erődtemplom
Az evangélikus erődtemplom
Alcina címere
Alcina címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségAlcina
Rangközségközpont
Irányítószám557005
SIRUTA-kód143897
Népesség
Népesség1118 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság10 (2011)[1]
Népsűrűség19,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság448 m
Terület83,32 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 55′ 49″, k. h. 24° 27′ 46″45.930245°N 24.462739°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 49″, k. h. 24° 27′ 46″45.930245°N 24.462739°E
Alcina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alcina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nevének eredete

szerkesztés

Nevét Kiss Lajos a középalnémet else ('égerfa') szóból magyarázza. Először 1291-ben, Olchona alakban említették. Későbbi névváltozatai: Olchwa (1361), Olcna (1438), Olchana (1449), Olczona (1518)

Nagyszebentől 36 kilométerre északkeletre, a Hortobágy jobb partján fekszik.

Népesség

szerkesztés

A népességszám változása

szerkesztés

1500 körül nyolcvan gazdát, három pásztort, két szegényt és egy iskolamestert, 1695-ben 29 gazdát, kilenc özvegyet, 48 elhagyott és nyolc leégett portát írtak össze. 1786-ban 1326-an lakták, közülük 73% volt szabad paraszt, 18% zsellér, 9% cigány és 11 papi személy. A rendszeres népszámlálások megkezdése óta 1941-ben lakták a legtöbben, 2445 fő. Azóta lakossága a 2/5-ére esett vissza, főként a szászok 20. század végi kivándorlása miatt.

Etnikai és vallási megoszlás

szerkesztés
  • 1850-ben 1707 lakosából 736 volt román, 715 német és 244 cigány nemzetiségű; 910 ortodox, 722 evangélikus és 70 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 1107 lakosából 972 volt román, 69 német és 63 cigány nemzetiségű; 973 ortodox, 70 evangélikus és 39 adventista vallású.

Története

szerkesztés

A falu környékén újkőkorszaki és késő bronzkori leleteket tártak fel.[2] A középkorban szász lakossággal települt. Jelentős hely volt, amit az is igazol, hogy Újegyházszéket 1361 és 1620 között többször is Alcinaszékként említették, vagy Alcinát székhelyként. A 15. század közepétől a Gerendi gerébi család birtokközpontja volt, és lakossága csak 1593-ban váltotta meg magát véglegesen a Gerendiektől. 1493-ban törökök dúlták föl. 1620-ban Újegyház beperelte. Az újegyháziak képviselői az Univerzitás előtt elmondták, hogy Gerendi János és Pál vitték Alcinára a szék bíróságát, és sérelmezték, hogy Alcina évi két nagyvásárt tart. Mindkét fél okiratokkal próbálta igazolni régi jogait, de az Univerzitás Újegyház javára döntött, és a székhelyi jog attól kezdve Újegyházat illette meg. Alcina 1791-ben nyert szabadalmat éves vásár tartására.[3] Újegyházszéktől 1876-ban csatolták Szeben vármegyéhez.

Látnivalók

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés
  1. Archivált másolat. [2018. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 18.)
  2. Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu. Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma) (román nyelven). Sibiu: Editura Economică (2003). ISBN 973-590-856-5. Hozzáférés ideje: 2007. június 19. 
  3. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
  4. Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest – Kolozsvár, 2002 [1] Archiválva 2013. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
  5. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  

További információk

szerkesztés
  • Alcinai szász hagyományok [2] (németül)
  • Képek

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés