Főmenü megnyitása

Alsó-Zala vármegye vagy Alsó-Zala megye közigazgatási egység volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején az ország délnyugati részében. Területe ma Magyarország és Horvátország része.

Alsó-Zala vármegye (1919)
Ország Magyarországi Tanácsköztársaság
Központ Nagykanizsa
Népesség
Népesség 295 142 fő (1910)
Nemzetiségek magyarok, horvátok, szlovének, németek stb.
Nyelv magyar

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

TörténelemSzerkesztés

Alsó-Zala vármegye létrehozása nagyrészt Zalaegerszeg és Nagykanizsa több évszázadra visszamenő vetélkedésének, pontosabban Nagykanizsa megyeszékhelyi ambícióinak volt a következménye 1919-ben a Magyarországi Tanácsköztársaság idején. Landler Jenő a Forradalmi Kormányzótanács belügyi népbiztosa – aki maga is Nagykanizsán végezte középiskolai tanulmányait[1]1919. április 10-én kelt határozatával választotta ketté Zala vármegyét és hozta létre Alsó-Zala és Felső-Zala vármegyéket, előbbit Nagykanizsa, míg utóbbit Zalaegerszeg székhellyel.[2] A tanácskormány bukását követően Alsó-Zala és Felső-Zala vármegyéket megszüntették és Zala vármegyét újraegyesítették.

LakosságSzerkesztés

A vármegye összlakossága 1910-ben 295.142 személy volt, ebből:

Zala vármegye kettéosztásával a megye lakosságának mintegy 63 százaléka Alsó-Zala vármegyéhez, míg 37 százaléka Felső-Zala vármegyéhez került. Ezzel a lépéssel Alsó-Zala vármegyében Zala vármegyéhez képest arányaiban csökkent a magyarok és nőtt a horvátok aránya az összlakosságon belül.

KözigazgatásSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés