Alsómerse, (szlovákul: Nižný Mirošov, ukránul: Nyizsnij Mirosziv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. Felsővízköztől 10 km-re északnyugatra az Ondava bal partján fekszik. 2011-ben 246 lakosából 150 szlovák, 70 ruszin és 12 ukrán volt.

Alsómerse
Nizny Mirosov.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Polgármester Darina Keselicová
Irányítószám 090 11 (pošta Vyšný Orlík)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség269 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság286 m
Terület6,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsómerse (Szlovákia)
Alsómerse
Alsómerse
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′, k. h. 21° 26′Koordináták: é. sz. 49° 23′, k. h. 21° 26′
Alsómerse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómerse témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

TörténeteSzerkesztés

A települést 1567-ben "Also Meraso" néven említik először. 1572-ben "Alsso Myresso", 1618-ban "Also Miroso" alakban szerepel a forrásokban. Makovica várában uradalmához tartozott. 1787-ben 54 házában 296 lakos élt. 1828-ban 47 háza és 356 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, és idénymunkákkal foglalkoztak. A 19. században kőbánya működött a községben.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Mirosa. Két orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Meszticskához 3/4 órányira, földgyeik soványak, legelője, és fája tűzre elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó- és Felső-Mirossó, 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Zboró fil., 18 rom., 1136 gör. kath., 6 zsidó lak. F. Mirossón görög kath. plebánia van. Ut. p. Orlik."[3]

1910-ben 319, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. A háború után sokan elköltöztek a községből. A második világháború során súlyos károkat szenvedett. A faluban fűrésztelep és malom működött. Lakóinak többsége a mezőgazdaságból élt.

2001-ben 249 lakosából 167 szlovák 66 ruszin és 12 ukrán volt.

NevezetességeiSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés