Főmenü megnyitása

Alsómerse, (szlovákul: Nižný Mirošov, ukránul: Nyizsnij Mirosziv) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. Felsővízköztől 10 km-re északnyugatra az Ondava bal partján fekszik. 2011-ben 246 lakosából 150 szlovák, 70 ruszin és 12 ukrán volt.

Alsómerse
Nizny Mirosov.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Turisztikai régióFelső-Sáros
Rang község
Polgármester Darina Keselicová
Irányítószám 090 11 (pošta Vyšný Orlík)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség269 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság286 m
Terület6,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsómerse (Szlovákia)
Alsómerse
Alsómerse
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′, k. h. 21° 26′Koordináták: é. sz. 49° 23′, k. h. 21° 26′
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómerse témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

TörténeteSzerkesztés

A települést 1567-ben "Also Meraso" néven említik először. 1572-ben "Alsso Myresso", 1618-ban "Also Miroso" alakban szerepel a forrásokban. Makovica várában uradalmához tartozott. 1787-ben 54 házában 296 lakos élt. 1828-ban 47 háza és 356 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, és idénymunkákkal foglalkoztak. A 19. században kőbánya működött a községben.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Mirosa. Két orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Meszticskához 3/4 órányira, földgyeik soványak, legelője, és fája tűzre elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó- és Felső-Mirossó, 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Zboró fil., 18 rom., 1136 gör. kath., 6 zsidó lak. F. Mirossón görög kath. plebánia van. Ut. p. Orlik."[3]

1910-ben 319, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. A háború után sokan elköltöztek a községből. A második világháború során súlyos károkat szenvedett. A faluban fűrésztelep és malom működött. Lakóinak többsége a mezőgazdaságból élt.

2001-ben 249 lakosából 167 szlovák 66 ruszin és 12 ukrán volt.

NevezetességeiSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés