Főmenü megnyitása

Alsóodor, (szlovákul: Nižný Orlík, ukránul: Nyizsnij Verlik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 286 lakosából 170 szlovák, 91 ruszin és 16 ukrán volt.

Alsóodor
Nizny Orlik.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Turisztikai régióFelső-Sáros
Rang község
Polgármester Juraj Petný
Irányítószám 090 11 (pošta Vyšný Orlík)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség315 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság256 m
Terület9,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóodor (Szlovákia)
Alsóodor
Alsóodor
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 20′, k. h. 21° 32′Koordináták: é. sz. 49° 20′, k. h. 21° 32′
Alsóodor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóodor témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Felsővízköztől 4 km-re északnyugatra az Ondava bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A falut az 1330-as években a német jog alapján Orlik bíró alaptotta. 1357-ben "Orlyuagasa" néven említik először. 1414-ben "Orlyh", 1618-ban "Also Orlich" néven tűnik fel az írott forrásokban. A szorocsányi uradalomhoz, majd a 14. század végétől Makovica várához tartozott. 1427-ben lakói fel voltak mentve az adózás alól. Főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, de a 19. században a Berke családnak kiterjedt kertészete volt a településen. Ásványvízforrását a 18. században említik. A faluban posta is működött. 1787-ben 48 háza és 307 lakosa volt. 1828-ban 63 házában 476 lakos élt.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Orlich. Két orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, fekszenek Duplinnak szomszédságában, mellynek filiáji lakosai külömbfélék, Alsó Orlichban posta is van, földgyeik közép termékenységűek, fájok, legelőjök van."[2]

Fényes Elek szerint "Orlich, (Alsó és Felső), 2 orosz f., Sáros v., a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 35 r., 1102 g. kath., 14 zsidó lak. Felső-Orlichon gör. kath. plebania és postahivatal van. " [3]

1910-ben 369, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. Az első világháborúban határában súlyos harcok folytak az osztrák-magyar és a cári orosz csapatok között. 1943 és 1945 között élénk partizán tevékenység folyt a területén. A felszabadító harcokban súlyos károkat szenvedett a község.

2001-ben 260 lakosából 169 szlovák 71 ruszin és 18 ukrán volt.

NevezetességeiSzerkesztés

18. századi fa haranglába.

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés