Alsóricsó (1899-ig Alsó-Hricsó, szlovákul Dolný Hričov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Alsóricsó (Dolný Hričov)
Alsóricsó templom 1.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Polgármester Peter Zelník
Irányítószám 013 41
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség1610 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség122 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság316 m
Terület12,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóricsó (Szlovákia)
Alsóricsó
Alsóricsó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 14′, k. h. 18° 38′Koordináták: é. sz. 49° 14′, k. h. 18° 38′
Alsóricsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóricsó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Zsolnától 8 km-re nyugatra a Biccsei-völgyben fekszik, Felsőricsó közelében.

TörténeteSzerkesztés

Ricsó már 1208-ban „Rizoi” alakban szerepel oklevélben. Alsóricsó falut 1282-ben Inferior Hericou néven említik először, a közeli Ricsó várának szolgálófalujaként keletkezett a 13. század közepén. Kezdetben egyházi, majd királyi birtok, később a nagybiccsei uradalommal együtt Eszterházy Antal a birtokosa. 1598-ban 30 adózó portája volt. A 18. század elején a ricsói vár leégett. 1720-ban 20 adóegység volt a településen. 1784-ben 81 házában 98 családban 547 lakos élt. 1828-ban 70 háza és 637 lakosa volt. 1831-ben a falut súlyos kolerajárvány pusztította.

Vályi András szerint „Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel.”[2]

Fényes Elek szerint „Hrissó (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján. Lakja 626 kath. Van kath. paroch. temploma, és egy nagy vendégfogadója a Sziléziába vivő országutban. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1921-ben egy tűzvészben a falu fele leégett.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 590, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1454 lakosából 1440 szlovák volt.

2011-ben 1516 lakosából 1453 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Legrégibb fennmaradt épülete a 13.-14. században épített Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus templom. 1820-ban mellékhajóval bővítették.
  • Kastélyát 1566-ban építették, ma kulturális célokat szolgál.
  • Határában egy bizarr sziklaalakzat, a ricsói tű található.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés