Alsóricsó

község Szlovákiában

Alsóricsó (1899-ig Alsó-Hricsó, szlovákul Dolný Hričov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Alsóricsó (Dolný Hričov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Polgármester Peter Zelník
Irányítószám 013 41
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség1651 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség122 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság316 m
Terület12,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 53″, k. h. 18° 38′ 02″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 53″, k. h. 18° 38′ 02″
Alsóricsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóricsó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Zsolnától 8 km-re nyugatra a Biccsei-völgyben fekszik, Felsőricsó közelében.

Története szerkesztés

Ricsó már 1208-ban „Rizoi” alakban szerepel oklevélben. Alsóricsó falut 1282-ben Inferior Hericou néven említik először, a közeli Ricsó várának szolgálófalujaként keletkezett a 13. század közepén. Kezdetben egyházi, majd királyi birtok, később a nagybiccsei uradalommal együtt Eszterházy Antal a birtokosa. 1598-ban 30 adózó portája volt. A 18. század elején a ricsói vár leégett. 1720-ban 20 adóegység volt a településen. 1784-ben 81 házában 98 családban 547 lakos élt. 1828-ban 70 háza és 637 lakosa volt. 1831-ben a falut súlyos kolerajárvány pusztította.

Vályi András szerint „Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel.”[2]

Fényes Elek szerint „Hrissó (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján. Lakja 626 kath. Van kath. paroch. temploma, és egy nagy vendégfogadója a Sziléziába vivő országutban. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1921-ben egy tűzvészben a falu fele leégett.

Népessége szerkesztés

1910-ben 590, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1454 lakosából 1440 szlovák volt.

2011-ben 1516 lakosából 1453 szlovák volt.

2021-ben 1651 lakosából 1591 (+2) szlovák, 1 cigány, 1 (+1) ruszin, 7 (+9) egyéb és 51 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek szerkesztés

  • Itt szolgált Krajcsik János (1804-1890) választott püspök, kanonok, országgyűlési képviselő, egyházjogász.

Nevezetességei szerkesztés

  • Legrégibb fennmaradt épülete a 13.-14. században épített Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus templom. 1820-ban mellékhajóval bővítették.
  • Kastélyát 1566-ban építették, ma kulturális célokat szolgál.
  • Határában egy bizarr sziklaalakzat, a ricsói tű található.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés