Felsőricsó
Felsőricsó (1899-ig Felső-Hricsó, szlovákul Horný Hričov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
| Felsőricsó (Horný Hričov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1208 |
| Polgármester | Dušan Ďuríček |
| Irányítószám | 013 42 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 835 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 133 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 311 m |
| Terület | 5,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 15′, k. h. 18° 40′Koordináták: é. sz. 49° 15′, k. h. 18° 40′ | |
| Felsőricsó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőricsó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Zsolnától 5 km-re északnyugatra a Vág bal partján fekszik, Alsóricsó közelében.
Története szerkesztés
1208-ban "Rizoi" alakban említik először, kezdetben Hricsó várának tartozéka és szolgálófaluja volt. Későbbi története a közeli Zsolna várossal áll szoros kapcsolatban. Lakói a zsolnai vásárokon adták el portékáikat, a város részére utakat, hidakat építettek és javítottak. Cserébe padig vámmentességet élveztek. 1282-ben "Superior Herichou", 1469-ben "Felsew Rihcho" néven szerepel. Ricsó várának uradalmához tartozott, később a nagybiccsei váruradalom része volt. 1598-ben 18 háza volt. 1720-ban 12 adózója volt. 1784-ben 63 házában 85 családban 374 lakos élt. 1828-ban 61 háza és 487 lakosa volt. Lakói a mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel."[2]
Fényes Elek szerint "Hrissó (Felső), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján, a Sziléziába vivő országutban 488 kath. lak. F. u. h. Eszterházy."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Ezután a falu kétszer is leégett, 1920-ban és 1924-ben. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, emellett lakói vászonszövéssek, pokróckészítéssel foglalkoztak. Az 1930-as években fűrészüzem és két téglagyár is működött a területén.
Népessége szerkesztés
1910-ben 424, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 776 lakosából 767 szlovák volt.
2011-ben 769 lakosából 709 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Kápolnája a 19. század második felében épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások szerkesztés
