Főmenü megnyitása

Alsótárnok (1890-ig Alsó-Trnavka, szlovákul: Dolná Trnávka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Alsótárnok
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Turisztikai régióAgyagosi Vágmente
Rang község
Polgármester Juraj Tesák
Irányítószám 966 21 (pošta Lovča)
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZH
Népesség
Teljes népesség336 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség123 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület2,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsótárnok (Szlovákia)
Alsótárnok
Alsótárnok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′, k. h. 18° 48′Koordináták: é. sz. 48° 34′, k. h. 18° 48′
Alsótárnok weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Garamszentkereszttől 6 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1388-ban „Thornoka Inferior" néven említik először. Neve a szláv trn (= tövis, kökény) főnévből származik. A saskői váruradalom része, később a selmeci bányakamara tulajdonában állt. 1601-ben 16 háza, 1720-ban 16 adózó háztartása volt. 1828-ban 30 házában 196 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „Alsó, Felső Trnavka. Két tót falu Bars Várm. földes Urok a’ Selmetzi Bányászi Kamara, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek N. Lovtsához, és Zdonyához nem meszsze, és azoknak filiáji; földgyeik középszerűek, legelőjök elég, makk termő erdejek is van."[2]

Fényes Elek szerint: „Trnavka (Alsó-), tót falu, Bars vmegyében, Sz. Kereszthez 1 mfld, 196 kath., lak. F. u. a kamara."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Alsótárnok, garamvölgyi tót kisközség. 1424-ben mint a saskői uradalom birtoka és a saskői vár tartozéka szerepel Alsotharnoka néven. 1563-ban mint a Dóczyak birtokát már Thernavka, majd Trnavka és Trnauka néven találjuk a különféle oklevelekben és munkákban. A mult század elején már a kincstár volt az ura. Temploma nincsen, mert Nagy-Lócsához tartozik. Postája Nagy-Lócsa, távirója Garamszentkereszt, vasúti állomása pedig Geletnek. Lakosainak száma 292."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

A szlovák nemzeti felkelés idején területén élénk partizántevékenység folyt. 1957-ben alakult földműves szövetkezete.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 316, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 358 lakosából 356 szlovák volt.

2011-ben 350 lakosából 346 szlovák.

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 4.)