Az amazonasi réce (Amazonetta brasiliensis) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó Amazonetta nem egyetlen faja.[1][2]

Infobox info icon.svg
Amazonasi réce
Amazonetta brasiliensis (Brazilian Teal - Amazonasente) - Weltvogelpark Walsrode 2011.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Fényrécék (Cairini)
Nem: Amazonetta
Boetticher 1929
Faj: A. brasiliensis
Tudományos név
Amazonetta brasiliensis
(Gmelin, 1789)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amazonasi réce témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonasi réce témájú médiaállományokat és Amazonasi réce témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, az Anas nembe Anas brasiliensis néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Amazonetta brasiliensis brasiliensis (Gmelin, 1789)
  • Amazonetta brasiliensis ipecutiri (Vieillot, 1816)[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Francia Guyana, Guyana, Suriname, Paraguay, Peru, Uruguay és Venezuela területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, füves puszták és cserjések, tavak és mocsarak közelében. Vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

A kisebbfajta récék közé tartozik, testhossza 40 centiméter, tömege 600 gramm. A nemek hasonlóak, a tollazatuk mindkét nemnél világosbarna. A hím csőre piros, a nőstényé szürke. A nősténynek fehéres az arctollazata.

 
Világosbarna tollazata
 
színessé válik, ha kitárja szárnyait

ÉletmódjaSzerkesztés

Főleg a víz felszínén, vagy annál nem sokkal nagyobb mélységben keresi főleg növényi részekből álló táplálékát. Párokban vagy kis, maximum 20 egyedet számláló csoportokban él.

SzaporodásaSzerkesztés

A tojó általában a parti növényzet közé vagy vízre építi pihékkel bélelt fészkét, ahova 8-12 tojást rak. A költés 12 hétig tart, és csak a tojó költi ki a tojásokat. A jól fejlett, fészekhagyó kicsik hamarosan anyjukat követik a vízig. A fiókák felnevelésében részt vesz a hím is. Átlagos élettartamuk 10 év körüli.

 
Tojásai

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 30.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés