Andrássy Kurta János

magyar szobrász

Andrássy Kurta János (Kiskoh (Bihar vármegye), 1911. november 23.Budapest, 2008. szeptember 29.) magyar szobrászművész.

Andrássy Kurta János
Született 1911. november 23.
Kiskoh
Elhunyt 2008. szeptember 29. (96 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása szobrász
Iskolái Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1931–1933)
Kitüntetései a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy Kurta János témájú médiaállományokat.

NévválasztásaSzerkesztés

Kétéves korában árvaságra jutott, lelencbe, majd nevelőszülőkhöz került, akik örökbe fogadták. „Sajnos anyám hamarosan meghalt, és lett egy olyan gonosz mostohám, mint a mesékben.” – vallott a művész korai életéről. Az Akadémia Kiadó Kontha Sándor szerkesztette, 1985-ben megjelent kötete úgy véli, hogy a szobrász egy Andrássy gróf gyermeke, maga úgy véli, hogy Szabó Dezső, aki Michelangelónak nevezte, ajánlotta, hogy a felvett Andrássy mellett őrizze meg az eredeti Kurta nevet, s ő ezt elfogadta.

MunkásságaSzerkesztés

1931-től a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt Bory Jenő osztályában. 1936-tól a Magyar Képzőművészek Egyesületének, majd 1937-től a Képzőművészek Új Társaságának (KUT) volt a tagja. 1939-ben csatlakozott az Új Művészek Egyesületéhez (UME) is.

1945 után kiszorult a művészeti életből, koholt vádak alapján csaknem halálra ítélték. csak 1954-től kapott újból megbízásokat, s állított ki ismét. 1949-ben költözött be a tisztviselőtelepi műteremházba (Budapest, VIII. kerület), ahol élt és alkotott élete végéig. Országszerte legalább ötven köztéri szobra áll, Szolnoktól Dalmandig, Veszprémtől Kazincbarcikáig. 1976-ban életműve zömét városának, Sárospataknak adományozta.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

MűvészeteSzerkesztés

Andrássy Kurta János 1944-ben megfogalmazott és századok válságai során igazolt álláspontját nekünk magyaroknak ma és a jövőben is érvényesnek kell tartanunk: „A mi fennmaradásunk záloga: a népből sarjadó kultúránk.”

„Minden korszakomban a magyarságom, a népies látásmódom vezérelt. Ezért sem fogadtam el fiatalon a római ösztöndíjat: én magyar szobrászatot művelek, azt pedig nem tanulhatom külföldön. A tiszta forrás vonzott, ezért, ahogyan Bartók és Kodály a zenében, én a szobrászatban a népi hagyományt kutattam, s annak letisztult formavilága hatott rám művészként.” – mondta művészetéről.

Egyéni kiállításaiSzerkesztés

  • 1938 • Tamás Galéria, Budapest [Bálint Endrével]
  • 1940 • Tamás Galéria, Budapest [Freytag Zoltánnal]
  • 1944 • Tamás Galéria, Budapest [Boross Gézával]
  • 1948 • Fővárosi Népművelési Központ, Budapest [Bartha Lászlóval]
  • 1961 • Műcsarnok, Budapest
  • 1966 • Műcsarnok, Budapest
  • 1976 • Rákóczi Múzeum, Sárospatak
  • 1979 • Sátoraljaújhely, a Sütőipari Vállalat Kultúrterme
  • 1982 • Sárospataki Képtár (állandó kiállítás)
  • 1992 • Vésztő
  • 1993 • Kecskemét
  • 1994 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Hajdúszoboszló • Debrecen
  • 1996 • Vigadó Galéria, Budapest 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001 • Vármegye Galéria 1999 • Makói Múzeum 2000 • Győri Galéria 2001 • Erdélyi Ház, Sopron • Kecskeméti Múzeum • BMK Galéria, Százhalombatta

Válogatott csoportos kiállításaiSzerkesztés

 
A balatonfüredi Széchenyi István szobor állítása. Az alkotó a kép közepén a szobor előtt.
  • 1934 • Tavaszi Tárlat, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1934-től • a Munkácsy Céh kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1935 • Magyar képzőművészet, Káldor László Galéria, Budapest [nagyobb anyaggal]
  • 1937 • a Képzőművészek Új Társasága jubiláris kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1938 • Modern magyar kisplasztika, Tamás Galéria, Budapest
  • 1940 • XXII. Velencei Biennálé, Velence • Új Művészek Egyesülete, Nemzeti Szalon, Budapest • Mai magyar kisplasztika, Tamás Galéria, Budapest
  • 1940-től • A Magyar Művészetért, régi Műcsarnok és Műcsarnok, Budapest
  • 1941 • 95. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest (nagyobb anyaggal) • Magyar egyházművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest • Öt festő, három szobrász, Műbarát • Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 80 éves jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest
  • 1942 • Mai művészek önarcképei, Tamás Galéria, Budapest • XXIII. Velencei Biennálé, Velence
  • 1944 • A magyar művészet ötven éve, Fővárosi Képtár, Budapest
  • 1946 • Fiatal magyar képzőművészek, Fővárosi Képtár, Budapest
  • 1948 • A magyar valóság, Fővárosi Képtár, Budapest • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1960 • A felszabadult Budapest művészete, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1962 • 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
  • 1964 • VIII. Országos Képzőművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
  • 1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
  • 1974 • IV. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

Művei közgyűjteményekbenSzerkesztés

  • Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
  • Sárospataki Képtár, Sárospatak.

Köztéri műveiSzerkesztés

  • Menekülő asszony (kő, 1940, felállítva 1942, Nyíregyháza, 1975-től a kórház előtt)
  • Széchenyi I. (kő, 1940, felállítva 1941, Balatonfüred)
  • Lóitató-kút (mészkő, 1942, Budapest XII. ker., Istenhegyi és Nógrádi út sarka)
  • Kitaibel Pál-emléktábla (1944, Budapest)
  • Szabó Dezső-emléktábla (1947, Budapest)
  • Anya gyermekével - kútszobor (kő, 1955, Budapest X. ker., Gyömrői út 150., a Villamos-forgógépgyár bölcsődéje)
  • Fazola Henrik-mellszobor (bronz, 1957, Diósgyőr, a Kohászati Művek vendégháza)
  • Tánc-dombormű (mészkő, 1958, Szolnok, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa épülete)
  • Pásztorfiú-dombormű (kő, 1958, Budapest I. ker., Fortuna u. 16.)
  • Nyár-dombormű - díszkút (mészkő, 1959, Budapest XII. ker., Dániel u. 62., Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete üdülője)
  • Pörgettyűző fiú (bronz, 1961, Szombathely, Színház köz)
  • Zene, Dráma-dombormű (mészkő, 1961, Zalaegerszeg, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa épülete)
  • Ülő férfi (alumíniumöntvény, 1962, Budapest, XII. ker., Pihenő u. 1., Országos Korányi TBC Intézet)
  • Kiáltás (alumíniumöntvény, 1965, Kazincbarcika, Építők útja)
  • Ülő paraszt (mészkő, 1965, Salgótarján, Építőipari munkásszálló)
  • Halas fiú (alumíniumöntvény, 1966, Velence, Lidó étterem)
  • Ülő nő (mészkő, 1967, Kecskemét)
  • Olvasó nő (mészkő, 1967, Dalmand, Állami Gazdaság)
  • Móricz-mellszobor (mészkő, 1968, Sárospatak, szoborpark)
  • Ülő fiú (mészkő, 1968, Budapest XX. ker., Nyír u. Általános Iskola)
  • Álmodozó (mészkő, 1971, Budapest X. ker,. Maglódi út 89-91., Bajcsy-Zsilinszky Kórház)
  • Zenélő (bronz, 1972, Miskolc, TBC Intézet)
  • Mikszáth Kálmán-mellszobor (mészkő, 1972, Pásztó, Mikszáth Szakközépiskola)
  • Tövishúzó (mészkő, 1972, Vésztő, Szabó P. Gimnázium)
  • Ady-mellszobor (mészkő, 1974, Csenger, Gimnázium)
  • Anya gyermekével (mészkő, 1974, Magyarnándor)
  • Móricz-dombormű (mészkő, 1976, Sárospatak, Arany J. u. 5-7., általános iskola)
  • Széchenyi-dombormű (mészkő, 1977, Sárospatak, Vízikapu)
  • Szabó Pál-mellszobor (mészkő, 1978, Vésztő, Szabó P. Gimnázium)
  • Ülő fiú (mészkő, 1978, Cegléd, Dózsa Gy. Kollégium)
  • Móricz-emléktábla (mészkő, 1979, Sárospatak, Dobó u. 6.)
  • Fiú lovon (bronz, 1981, Sárospatak, Kádár u. 14.)
  • Anya csecsemővel (mészkő, 1984, Sárospatak, Egészségház)
  • Jakoby László-mellszobor (bronz, 1984, Budapest, Öntödei Múzeum)
  • Tércsey Ferenc-mellszobor (bronz, 1984, Budapest, Öntödei Múzeum)
  • Fazola Henrik-portré (bronz, 1985, Budapest, Öntödei Múzeum)
  • Rombauer Tivadar-mellszobor (bronz, 1985, Budapest, Öntödei Múzeum)
  • Tompa Mihály-mellszobor (bronz, 1988, Kelemér, Művelődési Ház)
  • Soli deo Gloria Diákszövetség-szobor (kő, 1991, Siófok)
  • Sinka István-mellszobor (bronz, 1992, Vésztő, Történelmi Emlékhely)
  • Együd Árpád-relief (bronz, 1992, Siófok, Kálmán Imre Múzeum)
  • dr. Zákonyi Ferenc-dombormű (bronz, márvány, 1994, Siófok, a Siótour épülete)
  • Vass Lajos-dombormű (kő, bronz, 1994, Budapest VIII. ker., Kőfaragó u. 12., a Vasas Művészegyüttes Székháza)

Irodalmi, egyéb művészeti munkásságaSzerkesztés

  • A magyar nép szobrászata, Budapest, 1944 - [1]
  • Korszerű művészet és népiség, Budapest, 1947.
  • Egy marék siker I-II. - avagy hatalmi harc a művészetben - BBS-INFO Kiadó 2002. - ISBN 9638628812
  • Egy marék siker I-II. - A szerző magánkiadása - BIRÓ family Kft. 2006. - ISBN 963-06-0069-2
  • Pilisi vadálló kövek - BIRÓ family Kft. 2003. - ISBN 9639289671
  • Holtak völgye: Holdvilágárok - BIRÓ family Kft. 2007. - ISBN 963-9289-68-X
  • A magyar népművészet ősisége - Magyar Történelmi Szemle - [2]

ForrásokSzerkesztés