Antiochiai Fülöp örmény király

Örményország uralkodója a felesége jogán
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. november 13.

Antiochiai Fülöp (1203Szisz, Kis-Örményország (ma Törökország), 1225), örményül: Ֆիլիպ Անտիոքի, Կիլիկիայի թագավոր, franciául: Philippe d'Antioche, roi d'Arménie, latinul: Philippus Antiochiae, rex Armeniae, Örményország királya iure uxoris[1] Kilikiában (Kis-Örményország). A Poitiers-ház antiochiai ágának a tagja.

Antiochiai Fülöp
Poitiers Fülöp
I. Fülöp
Örmény Királyság királya iure uxoris
Ֆիլիպ
Uralkodási ideje
1221. január 25./1222. január 24. 1225
KoronázásaSzisz
1222. június
ElődjeI. Izabella
UtódjaI. Izabella
Életrajzi adatok
UralkodóházPoitiers-ház
Született1203
Elhunyt1225 (22 évesen)
Szisz
ÉdesapjaIV. (Poitiers) Bohemund antiochiai fejedelem (1172 körül–1233)
ÉdesanyjaEmbriaco Plaisance Gibelet (Jbail, Dzsubeil) úrnője a Tripoliszi Grófságban (?–1217)
Testvére(i)
HázastársaI. Izabella örmény királynő (1212/3–1252)
Gyermekeinem születtek
SablonWikidataSegítség

Fülöp 1221. január 25-én vette feleségül I. Izabella örmény királynőt, I. Leó örmény király és Lusignan Szibilla ciprusi és jeruzsálemi királyi hercegnő[2] lányát.[3]

Az ifjú királynő korábbi jegyese András, II. András magyar király harmadszülött fia volt, akivel II. András 1218-as örményországi látogatása során jegyezték el a királynő apjábal. A magyar király a szentföldi hadjáratáról hazatérőben útban megállt az örmény fővárosban, Sziszben, ahol az örmény király, I. Leó nagy örömmel fogadta, rokonként üdvözölte,[4] és megegyeztek gyermekeik házasságában. Az örmény király a legkisebb lányát, Zabelt II. András legkisebb fiával, András herceggel jegyezte el, és megtette őket az örmény korona örököseinek. Joscelint, Korikosz urát küldte a magyar udvarba követként a házasság megkötésére és a magyar herceg Örményországba küldésére, hogy ott nevelkedjen. A házasságból azonban nem lett semmi, hiszen a következő évben, 1219. május 2-án meghalt az örmény király.

(A következő szöveg korabeli, XIX. század végi helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól):Leo örmény király Antiochiából követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, Izabella kezét harmadik fiának, Andrásnak. [...] II. András ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy András herczeg legyen Leo utóda az örmény trónon. Ez ügyben úgy András, mint Leo 1219-ben a pápához, III. Honoriushoz, fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a magyar király minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. I. Laskaris Tódor nikeai császár[5] is ígéretet tett Andrásnak arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az Árpád-háznak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint Béla-Elek herczeg byzancziéból. Leo ugyanis már 1220-ban[6] meghalt. Brienne János, jeruzsálemi királyLeónak idősebbik leányát kb. 1216 óta birta nőül – alig hogy hirét vette ipja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy János Ptolemaisban tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen.[7] Elutaztakor IV. Bohemund antiochiai herczeg (a Poitou-házból) fia megkérte Izabella kezét s azt 1221-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár Fülöp már 1222-ben meghalt, II. András fiának jogait nem vitathatta, mert Halicsnak második fia, Kálmán számára való megszerzése nagyon igénybe vette.”[8]

Fülöp 1225-ben halt meg mérgezés következtében.[9]

Izabella másodszorra örmény unokatestvéréhez, Hetum (12151270) barbaroni úrhoz ment feleségül.

  1. latinul: felesége jogán
  2. I. Izabella jeruzsálemi királynő és Imre ciprusi király lánya.
  3. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
  4. Lusignan Szibilla örmény királyné II. András harmadfokú unokatestvére volt, hiszen mindketten II. Balduin jeruzsálemi király ükunokái voltak annak egy-egy lánya révén. Szibilla II. Baldvin idősebb lányától, Melisenda jeruzsálemi királynőtől származott, míg II. András II. Baldvin másodszülöttjétől, Aliz antiókhiai fejedelemnétől.
  5. Laszkarisz Teodor császár, akinek a lányát, Laszkarisz Máriát később II. András elsőszülött fia, a későbbi IV. Béla vette feleségül, másodszorra I. Leó örmény király unokahúgát, Filippát vette feleségül, de 1216-ban elvált tőle. Lásd Rüdt-Collenberg (1963). A szerk.
  6. Pontosabban már 1219-ben meghalt az örmény király. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.
  7. Az elutazása oka az volt, hogy mind a felesége, Stefánia és a fia, János az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.
  8. Lásd Wertner (1892: 453–454).
  9. Lásd Rüdt-Collenberg (1963).

Korabeli forrás

szerkesztés

Szakirodalom

szerkesztés
  • Kurkjian, Vahan M.. A History of Armenia (angol nyelven). New York: Armenian General Benevolent Union (1958). Hozzáférés ideje: 2019. november 13. 
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Wertner Mór. András herczeg, in: Wertner Mór: Az Árpádok családi története (magyar nyelven), Nagy-Becskerek: Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 452–456. o. (1892). Hozzáférés ideje: 2019. november 13. 

Szépirodalom

szerkesztés
  • Passuth László: Hétszer vágott mező, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.

További információk

szerkesztés
  • Cawley, Charles: Antioch (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. november 13.)
  • Marek, Miroslav: The House of Poitou 2 (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. november 13.)
  • Schreiber, Karl-Heinz: Philipp von Antiochia König von Armenien (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2019. november 13.)
Előző
I. Izabella
Örmény király 
1221/2 – 1225 iure uxoris
Következő
I. Izabella