Apátlévna
Apátlévna (1898-ig Livina-Apáti, szlovákul Livinské Opatovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.
| Apátlévna (Livinské Opatovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Simonyi |
| Rang | község |
| Polgármester | Daniela Hanová |
| Irányítószám | 956 32 (pošta Nadlice) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | PE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 283 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 5,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Apátlévna
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 39′, k. h. 18° 14′Koordináták: é. sz. 48° 39′, k. h. 18° 14′ | |
| Apátlévna weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Simonytól 15 km-re északnyugatra található.
TörténeteSzerkesztés
1113-ban Levna Apaty alakban említik először, a zobori kolostor uradalmának része volt. 1340-ben szintén Levna Apathy néven szerepel. A 15. század közepétől a nesztei uradalom része, majd 1777-től a nyitrai káptalané. 1553-ban 9 portája és egy malma volt. Régi temploma 1635 és 1641 között épült reneszánsz stílusban. 1778-ben 18 jobbágy és 3 zsellércsalád lakta. 1828-ban 99 házában 685 lakos élt. Lakói földműveléssel, állattartással, gabonakereskedéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "APÁTI. Livina Apáti. Livinszke Opatovcze. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosa a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bodóki járásban. Határja közép termékenységű, réttye első osztálybéli, malma helyben; de mivel fája nints, szőlős kertyei szorossak, legelője is, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Livina, tót falu, Nyitra vmegyében, Trencsén vmegye szélén: 221 kath., 3 evang., 16 zsidó lak. Jó erdő és rét. F. u. többen. Ut. posta Nagy-Tapolcsány 1 óra."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
A háború után csehországi, dél-szlovákiai és németországi idénymunkákból éltek. 1947-ben tűzvész okozott nagy károkat a községben.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 299, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 245 lakosából 241 szlovák volt.
2011-ben 240 lakosából mindegyik szlovák.
NevezetességeiSzerkesztés
- Római katolikus temploma a 19. században épült klasszicista stílusban, a korábbi reneszánsz templom helyén.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
ForrásokSzerkesztés
- Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
További információkSzerkesztés
