Wikipédia

Aragóniai Konstancia szicíliai királyné

aragón hercegnő, szicíliai királyné
Ez a szócikk a szicíliai királynéról szól. Hasonló címmel lásd még: Aragóniai Konstancia (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk III. (Együgyű) Frigyes szicíliai király első feleségéről szól. Hasonló címmel lásd még: Szicíliai Konstancia (egyértelműsítő lap).

Aragóniai Konstancia (Poblet-kolostor, Katalónia, 1344[1] – Catania, Szicília, 1363. július 18.), katalánul: Constança d'Aragó, spanyolul: Constanza de Aragón, olaszul: Costanza d’Aragona, görögül: Κωνσταντία της Αραγωνίας, az aragón trón örököse, Szicília (Trinacria) királynéja,[2] IV. Péter aragóniai király lánya, Idős Márton aragón király nővére, III. Frigyes szicíliai király első felesége és I. Mária szicíliai királynő anyja.

Aragóniai Konstancia
Szicíliai (Trinacriai) Királyság királynéja
Costanza d'Aragona
Uralkodási ideje
1361. április 15. – 1363. július 18.
ElődjeGörzi Erzsébet
UtódjaBalzo Antónia
Athéni Hercegség hercegnéje
Κωνσταντία της Αραγωνίας
Uralkodási ideje
1361. április 15. – 1363. július 18.
ElődjeLancia Cesarina
UtódjaBalzo Antónia
Neopatriai Hercegség hercegnéje
Κωνσταντία της Αραγωνίας
Uralkodási ideje
1361. április 15. – 1363. július 18.
ElődjeLancia Cesarina
UtódjaBalzo Antónia
Aragóniai Királyság trónörököse
Constança d'Aragó/Constanza de Aragón
Uralkodási ideje
1347. április 28. – 1350. december 27.
ElődjeAragóniai Péter
UtódjaAragóniai (Vadász) János
Életrajzi adatok
UralkodóházBarcelonai-ház
Született1344
Poblet-kolostor, Katalónia
Elhunyt1363. július 18. (19 évesen)
Catania, Szicília
NyughelyeSzent Ágota Székesegyház, Catania
ÉdesapjaIV. Péter aragón király (1319–1387)
ÉdesanyjaÉvreux-i Mária navarrai királyi hercegnő (infánsnő) (1330–1347)
Testvére(i)
HázastársaIII. Frigyes szicíliai király (1342–1377)
GyermekeiMária (1363–1401)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

 
Poblet-kolostor

Apja, IV. Péter aragón király 1347-ben fiúörökös hiányában az akkor hároméves legidősebb lányát, Konstancia hercegnőt az aragón trón örökösévé nevezte ki, mellyel mind az öccse, Aragóniai Jakab urgelli gróf, mind pedig az Aragón Gyűlés, a Corts ellenállását kiváltotta.[3] A Barcelonai-ház miután házasság révén megszerezte az Aragóniai Királyságot 1137-ben, amikor I. Petronilla (1136–1174) aragón királynő feleségül ment IV. Rajmund Berengárhoz (1113–1162), Barcelona grófjához, a Katalóniában érvényes száli törvény értelmében megtiltották a nők trónöröklési jogát, amely 1516-ig volt érvényben. Bár Konstancia trónöröklési jogának kinyilvánításával azonos évben megszületett az öccse, Péter herceg 1347. április 28-án, aki még ugyanaznap meg is halt, mely az édesanyja, Navarrai Mária aragóniai királyné életébe került. Ezért az édesöccsének a születése nem oldotta meg a trónöröklési válságot Aragóniában, hanem még inkább elmélyítette a királyné halálával, egészen 1350-ig, mostohaöccse, a későbbi aragón király, Vadász János megszületéséig, aki 1350. december 27-én látta meg a napvilágot.

 
a Cataniai Szent Ágota Székesegyház

1351. február 8-án Perpignanban Konstanciát eljegyezték II. János francia király másodszülött fiával, I. Lajossal, Anjou hercegével, de az eljegyzést hamarosan felbontották. Ezután I. Lajos szicíliai király jegyese lett, aki viszont az egybekelés előtt 1355-ben pestisben meghalt. Ekkor az új szicíliai király, I. Lajos király öccse, III. Frigyes lett a kijelölt vőlegénye. Konstancia 1361. április 15-én Cataniában a Szent Ágota Székesegyházban végül feleségül ment III. Frigyes szicíliai királyhoz.[4] A házasságukból egy kislány, a későbbi szicíliai királynő, I. Mária született 1363. július 2-án. Konstancia néhány héttel a szülés után meghalt. A cataniai Szent Ágota Székesegyházban helyezték végső nyugalomra. Később ide temették férjét, III. Frigyest 1377-ben, unokáját, Pétert 1400-ban és lányát, Mária királynőt 1401-ben.

Utódai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Lásd Isenburg (1936: 45. genealógiai tábla).
  2. ↑ 1302. augusztus 31-étől – 1314. augusztus 9-éig és 1372. augusztus 20-ától 1392. május 21-éig a szigetország elnevezése Trinacriai Királyság volt, megkülönböztetve a másik, nápolyi székhelyű Szicíliai Királyságtól, amelynek a hivatalos elnevezése mindvégig Szicíliai Királyság maradt.
  3. ↑ Lásd Miron (1913).
  4. ↑ Fodale (1995: 697).

Irodalom szerkesztés

  • Fodale, Salvatore: Federico IV (III) d'Aragona, re di Sicilia (Trinacria), detto il Semplice, Dizionario Biografico degli Italiani 45, Róma, 695–700, 1995. URL: L. Külső hivatkozások
  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Könige von Aragonien 1035–1412, Tafel 45., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Marrone, Antonino: Il Regno di Federico IV di Sicilia dalla Maggiore Età all’Autonomia Politica (1361–1367), Mediterranea Ricerche storiche 6, 2009, 27–86. URL: L. Külső hivatkozások

További információk szerkesztés

Előző
Görzi Erzsébet 		Szicília királynéja  
1361 – 1363 		Következő
Balzo Antónia
Előző
Lancia Cesarina 		Athén hercegnéje  
1361 – 1363 		Következő
Balzo Antónia
Előző
Lancia Cesarina 		Neopatria hercegnéje  
1361 – 1363 		Következő
Balzo Antónia
Előző
Aragóniai Péter 		Aragónia trónörököse  
1347 – 1350 		Következő
Aragóniai (Vadász) János

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aragóniai_Konstancia_szicíliai_királyné&oldid=26121633”