Navarrai Mária aragóniai királyné

aragóniai királyné
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 24.

Navarrai Mária (1330Valencia, 1347. április 28.), katalánul: Maria de Navarra, spanyolul: María de Navarra, franciául: Marie d'Évreux/de Navarre, szárdul: Maria de sa Navarra, születése jogán navarrai királyi hercegnő (infánsnő), házassága révén Aragónia, Valencia, Szardínia és Mallorca királynéja, Barcelona grófnéja. Az Évreux-ház tagja.

Navarrai Mária
Évreux-i Mária

Aragóniai Királyság királynéja
María de Navarra/Maria de Navarra
Uralkodási ideje
1342 1347. április 28.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeKasztíliai Eleonóra
UtódjaPortugáliai Eleonóra
Valenciai Királyság királynéja
María de Navarra/Maria de Navarra
Uralkodási ideje
1342 1347. április 28.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeKasztíliai Eleonóra
UtódjaPortugáliai Eleonóra
Szardíniai Királyság királynéja
Maria de sa Navarra
Uralkodási ideje
1342 1347. április 28.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeKasztíliai Eleonóra
UtódjaPortugáliai Eleonóra
Mallorcai Királyság királynéja
María de Navarra/Maria de Navarra
Uralkodási ideje
1343 1347. április 28.
Koronázásanem koronázták meg
ElődjeAragóniai Konstancia
UtódjaPortugáliai Eleonóra
Életrajzi adatok
UralkodóházÉvreux-ház (Capeting-ház)
Született1330
Franciaország
Elhunyt1347. április 28. (17 évesen)
Valencia
Nyughelye1. Szent Vince templom, Valencia
2. Poblet-kolostor
ÉdesapjaIII. Fülöp, Évreux grófja, iure uxoris navarrai király (1301–1343)
ÉdesanyjaII. Johanna navarrai királynő, francia királyi hercegnő (1312–1349)
Testvére(i)
HázastársaIV. (Szertartásos) Péter aragón, valenciai, szárd és mallorcai király (1319–1387)
Gyermekei1. Konstancia (1344–1363)
2. Johanna (1344–1385)
3. Mária (1345/46–1348)
4. Péter (1347–1347)
A Wikimédia Commons tartalmaz Navarrai Mária témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
Mária királyné pecsétje

Édesapja III. Fülöp iure uxoris[1] navarrai király, Évreux-i Lajos francia királyi herceg (III. Fülöp francia király és Brabanti Mária fia) és Artois-i Margit elsőszülött fia. Édesanyja II. Johanna suo iure[2] navarrai királynő, X. (Civakodó) Lajos francia és navarrai király, valamint Burgundiai Margit egyetlen gyermeke. Mária volt szülei legidősebb gyermeke. Húga, Blanka VI. Fülöp feleségeként francia királyné lett, míg öccse Károly II. (Gonosz) Károly néven navarrai király.

Máriát 1342-ben, mikor elérte a lányok számára előírt házasulandó kort, a tizenkettedik életévét, feleségül adták IV. (Szertartásos) Péter aragón királyhoz. A házasságukból négy gyermek született. Első gyermeke, Konstancia születése (1344) idején Mária még csak tizennégy éves volt.

Első és egyetlen fia, Péter herceg 1347. április 28-án született, de még ugyanaznap meg is halt, ami Mária életébe került. IV. Péter 1347-ben fiúörökös hiányában az akkor hároméves legidősebb lányát, Konstancia hercegnőt az aragón trón örökösévé nevezte ki, mellyel mind az öccse, I. Jakab urgelli gróf, mind pedig az Aragón Gyűlés, a Corts ellenállását kiváltotta.[3] A Barcelonai-ház miután házasság révén megszerezte az Aragóniai Királyságot 1137-ben, amikor I. Petronilla (11361174) aragón királynő feleségül ment IV. Rajmund Berengárhoz (11131162), Barcelona grófjához, a Katalóniában érvényes száli törvény értelmében megtiltották a nők trónöröklési jogát, amely 1502-ig volt érvényben.[4]

IV. Péter úgy kívánta megoldani a trónöröklési válságot, hogy még első felesége halálának az évében, 1347. november 19-én újranősült, és feleségül vette Portugáliai Eleonórát, aki azonban a következő év októberében gyermektelenül meghalt. A trónöröklési válság így Aragóniában egészen 1350-ig, IV. Péter második fiának, a későbbi aragón királynak, Jánosnak a megszületéséig elhúzódott, aki 1350. december 27-én látta meg a napvilágot.

  1. Latin, a jelentése: 'a felesége jogán'.
  2. Latin, a jelentése: 'a saját jogán'.
  3. Lásd Miron (1913: 181).
  4. A nőket a trónöröklésből kizáró törvény Aragóniában 1502-ig volt érvényben, amikor az Aragón Gyűlés, a Corts II. Ferdinánd aragóniai király másodszülött lányát, (Őrült) Johannát, annak jelenlétében trónörökösnek nyilvánította, aki apja halála (1516) után valóban Aragónia királynője lett, annak ellenére is, hogy „betegsége miatt” hivatalosan sohasem iktatták be, és helyette elsőszülött fia, Habsburg Károly uralkodott. L. Liss, Peggy K.: Isabel the Queen: Life and Times, Oxford, Oxford University Press, 1992.
  5. Montblanc egy katalóniai település.
  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk
  • Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

További információk

szerkesztés


Előző
Kasztíliai Eleonóra
Aragónia királynéja  
1342–1347
Következő
Portugáliai Eleonóra
Előző
Kasztíliai Eleonóra
Valencia királynéja  
1342 – 1347
Következő
Portugáliai Eleonóra
Előző
Kasztíliai Eleonóra
Szardínia királynéja  
1342 – 1347
Következő
Portugáliai Eleonóra
Előző
Aragóniai Konstancia
Mallorcai királyné  
1343 – 1347
Következő
Portugáliai Eleonóra
Előző
Kasztíliai Eleonóra
Barcelona grófnéja  
1342 – 1347
Következő
Portugáliai Eleonóra