Arnfels

község Ausztriában

Arnfels osztrák mezőváros Stájerország Leibnitzi járásában. 2017 januárjában 1041 lakosa volt.

Arnfels
Arnfels címere
Arnfels címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLeibnitzi járás
Irányítószám8454
Körzethívószám03455
Forgalmi rendszámLB
Népesség
Teljes népesség1013 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság317 m
Terület4,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 35″, k. h. 15° 24′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 35″, k. h. 15° 24′ 11″
Arnfels weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arnfels témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Arnfels a Leibnitzi járásban
 
Az arnfelsi kastély
 
A régi kőhíd és a Nepomuki János-szobor

Arnfels a tartomány déli részén fekszik, a Nyugat-Stájerország régióban, a Pößnitzbach folyó mentén. Az önkormányzat két falut fog össze (mindkettőt a saját katasztrális községében): Arnfels (855 lakos) és Maltschach (196 lakos).

A környező települések: északra Sankt Johann im Saggautal, keletre Leutschach an der Weinstraße, nyugatra Oberhaag.

Története

szerkesztés

A település területe a 11. századtól a Spanheim hercegi család tulajdonában volt, feltehetően az ő vazallusuk építtette Arnfels várát valamikor 1150 körül. A várra 1212-ben már castrum Arnuelse néven hivatkoznak; ekkori birtokosa a Mureck-nemzetség volt, de a későbbi évszázadokban többször gazdát cserélt. Neve ("Arno sziklája") építtetőjére utalhat. A mellette lévő települést 1280-ban említik először, de akkor már mezőváros jogosultságokkal rendelkezett. Címerét 1517-ben kapta I. Miksa császártól.

1532-ben a törökök elpusztították a várost és 1825-ben egy hatalmas tűzvész szintén jelentős károkat okozott. Arnfels 1788-ban lett önálló egyházközséggé, korábban St. Johann in the Saggautal plébániája alá tartozott. A település az ún. "radkersburgi borúton" feküdt; ezen a kereskedelmi útvonalon Bad Radkersburgból szállítottak északra, Felső-Stájerországba bort és gyümölcsöt, cserébe pedig sót és vasat hoztak a hegyekből a stájer alföldre. 1850-ben megalakult az arnfelsi járásbíróság, amelyet 1976-ban felszámoltak, azóta a város a leibnitzi járásbírósághoz tartozik

A városi önkormányzat 1850-ben alakult. 1878-ban az addig Arnfelshez tartozó Oberhaag önállóvá vált.

Az arnfelsi önkormányzat területén 2017 januárjában 1041 fő élt. A lakosság 1991 (akkor 1172 lakos) óta fokozatosan csökken. 2014-ben a helybeliek 93,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 1,5% az új EU-tagállamokból, 3,5% pedig az Európai Unión, a volt Jugoszlávián és Törökországon kívülről érkezett. A munkanélküliség 3%-os volt.

Látnivalók

szerkesztés
 
A Mária születése-plébániatemplom
  • Az arnfelsi várkastély egy meredek dombtetőn található a város felett. 1424-ben leégett és újjáépítették. 1681-1912 között a Schönborn grófok birtokában volt.
  • a Szűz Mária-plébániatemplomot a 15. században alapították, 1717-ben átépítették.
  • a Pößnitzbachon átívelő régi kőhíd és rajta az 1706-ra dátumozott Nepomuki Szt. János-szobor.
  • az 1800-ban épült uradalmi ispotály
  • a szeptemberben tartott hobbi művészeti vásár évente 18 ezer látogatót vonz.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Arnfels című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.