Főmenü megnyitása

Assakürt (szlovákul Nové Sady, korábban Ašakert) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Assakürt (Nové Sady)
Nové Sady - kaštieľ.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Turisztikai régióNyitrai
Rang község
Polgármester Silvia Halvoníková
Irányítószám 951 24
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám NR
Népesség
Teljes népesség1289 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság168 m
Terület17,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Assakürt (Szlovákia)
Assakürt
Assakürt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′, k. h. 17° 59′Koordináták: é. sz. 48° 29′, k. h. 17° 59′
Assakürt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Assakürt témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Nyitrától 15 km-re északnyugatra fekszik, Nyitraszil (szlovákul Sila) tartozik hozzá. A korábban hozzá tartozó Csabb önállósult tőle. Majorjai: Cerovina, Kotrbol, Podlakša.

TörténeteSzerkesztés

Assakürt területe már az újkőkorban lakott volt. A régészek a lengyeli kultúra népének csontvázas temetőjét találták itt meg.

A mai települést 1156-ban "Kurt" alakban említik először. 1343-ben "Assakurth", 1364-ben "Nagkurth" néven bukkan fel a forrásokban. A 13. században a Kürthy család birtoka, a 14. századtól a 16. századig az Assa családé, később a Bossányiaké. 1546-ban Oláh Miklósé, a 16. század közepén a Ghiczy család szerzett itt birtokot. A községben 1550-ben Ghyczy András reneszánsz várkastélyt épített, melyet a 19. század elején helyreállítottak és átalakítottak.

1559-ben a falut felégette a török. 1601-ben 64 jobbágy és 4 szabad család élt a településen. A 17 és 19. század között a Bercsényi, Mednyánszky és Klobusiczky családok birtokolták. 1715-ben szőlőskertje és 26 háztartása volt, ebből 16 zselléreké. 1787-ben 80 házában 805 lakos élt. 1828-ban 69 háza és 482 lakosa volt. A falu lakói mezőgazdasággal, az asszonyok szövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek szerint "Assa-Kürth, Nyitra m. tót falu, 250 kath., 181 evang., 58 zsidó lak. Van kath. és evang. paroch. temploma, synagógája, szőlőhegye, erdeje s termékeny határa. Eredeti helye a Ghyczy családnak. Ut. p. Nyitra."[2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. Az első világháború után a községben földreformot hajtottak végre. 1920-ban hivatalos neve Ašakert lett, mai nevét 1948-ban kapta.

2018. szeptemberében tűz ütött ki a községházában, ahol az óvoda is működött. Személyi sérülés nem történt.[3]

NépességeSzerkesztés

1880-ban 643 lakosából 503 szlovák, 76 német, 21 magyar, 7 szerbhorvát, 11 más anyanyelvű és 25 csecsemő volt. Nyitraszil 316 lakosából 284 szlovák, 21 német, 1 magyar anyanyelvű és 10 csecsemő.

1890-ben 800 lakosából 699 szlovák és 28 magyar anyanyelvű volt. Nyitraszilen 259 szlovák anyanyelvű élt.

1900-ban 774 lakosából 671 szlovák és 23 magyar anyanyelvű volt. Nyitraszil 264 szlovák és 1 magyar anyanyelvű lakott.

1910-ben 840 lakosából 765 szlovák, 38 német, 36 magyar és 1 más anyanyelvű. Nyitraszil 319 lakosából 273 szlovák, 39 német és 7 magyar anyanyelvű volt.

1919-ben 111 házában, 977 lakosából 941 csehszlovák, 16 magyar, 18 német, 1 ruszin és 1 más nemzetiségű volt. Nyitraszil 57 házában, 323 lakosából 294 csehszlovák, 28 német és 1 magyar volt.[4]

1921-ben 953 lakosából 940 csehszlovák és 4 magyar volt. Nyitraszilen 302 csehszlovák élt.

1930-ban 1118 lakosából 1102 csehszlovák és 4 magyar volt. Nyitraszilen 290 csehszlovák és 1 magyar élt.

1991-ben 1966 lakosából 1956 szlovák és 2 magyar volt.

2001-ben 1320 lakosából 1303 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 1288 lakosából 1254 szlovák, 3 magyar és 25 ismeretlen nemzetiségű.[5]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus temploma 1909-ben épült klasszicista stílusban.
  • Evangélikus temploma 1786-ban épült torony nélkül, tornyát a 19. század elején építették.
  • Reneszánsz kastélyát a 17. században építették egy korábbi vár helyén. Jelenlegi formájában barokk és 19-20. századi átépítések nyomait viseli, megőrizve ugyanakkor a későreneszánsz összképét: téglalap alaprajzú kétsaroktornyos épület. A második világháború után a kastély a helyi általános iskolának adott otthont, amíg az 1960-as években fel nem épült az iskola új épülete a kastély közvetlen szomszédságában. Ma a kastély üresen áll, tetőzete beszakadt, falai romladoznak.
  • Barokk kúriája 18. századi.

Híres assakürtiekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. teraz.sk
  4. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 50-51.
  5. A 2011-es népszámlálás eredménye.

További információkSzerkesztés