Főmenü megnyitása

Bábolna (Románia)

falu Romániában, Hunyad megyében

Bábolna (románul: Bobâlna, németül: Baboln) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Bábolna (Bobâlna)
Babolna ortodox templom.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Nagyrápolt
Irányítószám 337366
SIRUTA-kód 90681
Népesség
Népesség486 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság2 (2002)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bábolna (Románia)
Bábolna
Bábolna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 52′ 42″, k. h. 23° 07′ 33″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 42″, k. h. 23° 07′ 33″
A Veress-kastély

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A Maros jobb partján, az Erdélyi-érchegység lábánál, Szászvárostól 9 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve Kiss Lajos szerint szláv eredetű. Először 1362-ben Babulna, majd 1390-ben Babolna alakban írták.

TörténeteSzerkesztés

Hunyad vármegyei falu volt. A 15. század első felében a bulcsi apátság birtokolta. 1496-ban kenézét említették. A 1719. században a Naláczi család birtoka.

Régen elsősorban boráról volt híres. Benkő József szerint a Plés-hegyen termett Erdély legjobb bora. Szőlőhegyein 1873-ban még 86 kataszteri hold állt művelés alatt, régi fajtái között a bábolnai kövért, a járdoványt és a királyszőlőt tartották számon. A borászatot a filoxérajárvány tette tönkre.[2]

Református gyülekezete 1766-ban 13 férfiból és 20 nőből állt. 1877 és az első világháború között görögkatolikus esperesi székhely volt.[3] Legnagyobb birtokosa 1909-ben az 5500 holdas Aurel Vlad volt.

LakosságaSzerkesztés

  • 1900-ban 962 lakosa volt, közülük 922 román és 32 magyar anyanyelvű; 675 ortodox, 242 görögkatolikus, 17 zsidó, 16 református és 11 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 524 lakosából 522 volt román nemzetiségű; 487 ortodox és 30 adventista vallású.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A volt Veress-kastély a 18. században épült. 1759-ben ide börtönözték be Sofronie de la Cioara szerzetest, aki sikeres mozgalmat indított Dél-Erdélyben a románság vallási uniója ellen. A kastély a két világháború között Aurel Vlad tulajdonában volt.
  • A falu patakjának völgye travertinmészkő-képződményei miatt 12,5 hektáros területen védett. A patakon itt több vízesés és zúgó, a hegyoldalakban több barlang található. Ugyanitt ásványvízforrások is fakadnak, amelyek vizét a falu északi peremén három medence gyűjti össze. Nyaranként a település helyi jelentőségű fürdőhely.
  • Az 1702-ben elhunyt Naláczi István hunyadi főispán és felesége, Tornya Borbála síremléke.
  • Faerkélyes ortodox temploma a 19. században épült.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 122–23. o.
  3. Luminița Wallner-Bărbulescu: Zorile modernității. Episcopia greco-catolică de Lugoj în perioada ierarhului Victor Mihályi de Apșa. Cluj-Napoca, 149. o. és Sergiu Soica: Biserica greco-catolică din Banat în perioada anilor 1920–1944. Timișoara, 2011, 20. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

KépekSzerkesztés