Bíró Imre (orvos)

(1905–2000) szemészorvos, orvostörténész, egyetemi tanár

Bíró Imre (Nagyvárad, 1905. október 9.Budapest, 2000. október 19.)[1] szemészorvos, orvostörténész, az orvostudományok kandidátusa (1957), doktora (1978), egyetemi magántanár. Testvére Bíró József (1907–1945) művészettörténész.

Bíró Imre
Született 1905. október 9.
Nagyvárad
Elhunyt 2000. október 19. (95 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Luy Georgina Zsuzsanna
(h. 1937–1997)
SzüleiBíró Márk
Hirschl Mária
Foglalkozása
Tisztsége egyetemi tanár
Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1931)
Kitüntetései Markusovszky-díj (1981)
Sírhelye Kozma utcai izraelita temető (4-45-5)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Bíró (Braun) Márk (1879–1945)[2] gimnázium igazgató és Hirschl Mária (1882–1969) gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karának hallgatója lett és 1931-ben oklevelet szerzett. Nagy hatással volt rá Grósz Emil szemészorvos, aki meghívta őt a Mária utcai klinikára, ahol 1931. szeptember 1-jétől öt évig dolgoztak együtt. Ez az időszak meghatározta későbbi pályáját, s több alkalommal is emléket állított mesterének. 1939-ig maradt a Klinikán, de ekkor politikai nyomásra a főnöke távozásra szólította fel.

A Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai Kórházának szemészeti ambulanciájára került. 1941 és 1944 között munkaszolgálatosként a Fiumei úti Magdolna Kórház röntgenosztályán kapott beosztást, innen átmenetileg több ízben kirendelték fizikai munka végzésére, azonban szerencsésen mindig visszakerült a Magdolna Kórházba. Itt érte a háború vége, s visszatérhetett a Mária utcai klinikára. Apja és fivére a holokauszt áldozatai lettek. Amikor 1946-ban az Illés utcai Állami Szemkórházból I. számú Szemklinika lett és Horay Gusztávot kinevezték igazgatónak, Bíró követte őt az újonnan szervezett klinikára. 1946-ban magántanári címet kapott. 1949-ben szorgalmazta a Szemészet című folyóirat újraindítását, amelynek 1952-ig szerkesztője is volt.

1951-ben felkérték, hogy szervezze meg az Országos Sportegészségügyi Intézetben a szemészeti rendelést repülőorvosi vizsgálatokhoz. 1951 és 1975 között az intézmény főorvosaként dolgozott. Szerkesztője volt a havonta megjelenő Sportkórházi Figyelőnek és szervezője a kórház rendszeres tudományos üléseinek. Nyugdíjasként is a kórház kötelékében maradt, s az 1952 óta folyamatosan végzett Onkológiai Intézeti szemész szaktanácsadói feladatait továbbra is ellátta. 1957-ben kandidátusi, 1978-ban doktori fokozatot szerzett. Az öröklött szembetegségek nemzetközileg elismert szakértője volt. Jelentős eredményeket ért el a degeneratio pigmentosa retinae és a glaukóma gyógyítása területén. Fontosak a szemészeti genetikára vonatkozó és a szemfenék érjelenségeivel kapcsolatos kutatásainak az eredményei. Sokat foglalkozott a szemfenéki érelváltozásokkal, azok diagnosztikai értékelésével. Megfigyeléseit külföldi szaklapokban németül, angolul és franciául jelentette meg.

Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Szemorvostársaságnak, a Magyar Orvostörténelmi Társaságnak és a Federation Mondiale de Neurologie neurológia szekciójának.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (4-45-5).[1]

Magánélete szerkesztés

Felesége Luy Georgina Zsuzsanna, Györgyi (1914–1997) volt, dr. Luy György ügyvéd és Perlmutter Blanka lánya, akit 1937. július 21-én Budapesten vett nőül.[3] Fia Bíró Ádám.

Főbb művei szerkesztés

  • Az adaptatioról (Budapest, 1945)
  • Adatok az astigmia öröklődéséhez (Budapest, 1947)
  • Grósz Emil és orvostudományunk nemzetközi kapcsolatai (Budapest, 1947)
  • Szemészeti tanulmányok (társszerzőkkel., Budapest, 1948)
  • A degeneratio pigmentosa retinae kérdésének mai állása (Budapest, 1948)
  • Adatok az ideghártya központi elfajulásának klinikumához (Budapest, 1964)
  • Egy klinika nem halhat meg. Grósz Emil arcképéhez (Budapest, 1964)
  • Az öregedő szem problémái (Budapest, 1970)
  • Szemészet (Budapest, 1973)
  • Adatok a magyar kultúra zsidó mártírjainak történetéhez. Scheiber Sándor (szerk.): Évkönyv (Budapest, 1974)
  • Öröklődő szembetegségek (Budapest, 1977)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Érdemes Orvos (1963)[4]
  • Dalmady Zoltán-emlékérem (1970)
  • Hirschler-emlékérem (1974)[5]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1975)
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem bronz fokozata (1977)
  • Markusovszky-díj (1981)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Elhunyt Bíró Imre”, Népszabadság, 2000. október 25., 19. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. február 11.) 
  2. Bíró Márk halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 17/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 11.)
  3. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 213/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 11.)
  4. Érdemes Orvos”, Magyar Nemzet, 1963. július 2. (Hozzáférés ideje: 2021. február 11.) 
  5. Hirschler-emlékérem”, Szemészet, 1974. március 3. (Hozzáférés ideje: 2021. február 11.) 

Források szerkesztés