Wikipédia

Horay Gusztáv

(1893-1968) magyar szemészorvos, egyetemi oktató

Horay Gusztáv (Csáktornya/Csák,[3] 1893. december 25. – Budapest, 1968. október 15.[4]) szemész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1935[5]/1952[6]).

Horay Gusztáv
Született

Csák
Elhunyt1968. október 15. (74 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • szemész
  • kórházigazgató
Tisztsége
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1920)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Szülei: Horay Ferenc és Amon Róza.[7] Temesváron érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1920-ban. 1920–1929 között a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Szemészeti Klinika egyetemi tanársegéde, 1929–1936 között egyetemi adjunktusa volt. 1925–1934 között a Magyar Szemorvosok Társaságának főtitkára, 1945–1948 között elnöke volt. 1928–1935 között a Szemészet című tudományos folyóirat szerkesztője, 1948–1951 között főszerkesztője volt. 1936–1944 között az Igazságügyi Orvosi Tanács szemész szakértője volt. 1936–1946 között a szemészet címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. 1936–1939 között az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) ellenőrző főorvosa volt. 1939–1941 között a budapesti Szent István Kórház szemész főorvosa volt. 1941–1946 között az Állami Szemkórház igazgató-főorvosa volt. 1946-ban megalakította az Egészségügyi Szakszervezet Szemész Szakcsoportját, amelynek 1946–1949 között elnöke volt. 1946–1950 között a Pázmány Péter Tudományegyetem, illetve a Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemészeti Klinika nyilvános rendes tanára és a Klinika igazgatója volt. 1950-ben koholt vádak alapján kényszernyugdíjazták, 1956-ban rehabilitálták, de állását nem kapta vissza. 1951–1957 között a budapesti Szövetség utcai Kórház szemorvosa volt. 1957–1967 között a Péterfy Sándor utcai Kórház Szemészeti Osztályának alapító osztályvezető főorvosa volt. 1967-ben nyugdíjba vonult.

Munkássága szerkesztés

Kiváló orvos volt, több sikeres szemműtétet végzett. Elméleti munkásságát klinikusi éveiben folytatta. Mintegy 60 tudományos közleménye jelent meg. A gyermekkori hályogok, a nagyfokú rövidlátók hályogoperációjáról, a kancsalság elleni műtétekről és a szemtekerezgésről írt tanulmányai ma is fontosak. A szemészet kiskátéja című műve (Budapest, 1928) sokáig használt segédkönyv volt.[8]

A Szentendrei Új Köztemetőben (Szabadság forrás út) nyugszik.[4]

Művei szerkesztés

  • Cataracta röntgenbesugárzás után. – Széli cornea ectasia és degeneratio két esete. – Abscessus sclera (Szemészet, 1922)
  • Vaccina-pustulák a szemen (Orvosi Hetilap, 1923. 25.)
  • A gyermekkori hályogműtétekről (Orvosi Hetilap, 1924. 1.)
  • Múló feszülésemelkedés szaruhártya-bántalmaknál (Orvosi Hetilap, 1924. 7. és Szemészet, 1965)
  • A trachoma borszesz-tejsavas kezelésének eredményei (Orvosi Hetilap, 1924. 18.)
  • Klinikai tapasztalatok Ponndorf-oltásokkal (Orvosképzés, 1925 és Dolgozatok Grósz Emil egyetemi tanárságának 25. évfordulójára; Budapest, 1925)
  • A szem röntgensérüléseiről (Budapesti Orvosi Ujság, 1926)
  • A proteintherápia a szembetegségekben (Orvosi Hetilap, 1927. 16.)
  • Enopthalmus traumaticus (Orvosi Hetilap, 1927. 48.)
  • A tejbefecskendezés alkalmazása a szembajok ellen (Orvosképzés, 1927)
  • Néhány klinikai adat az I. számú Szemklinika fiókosztályának tízéves működéséből. – Néhány megjegyzés a nátrium hydrocarbonicum szemészeti alkalmazásához. – Naevus flammeus és glaukoma juvenile. – Mindkét felső szemhéj teljes kifordulása (Szemészet, 1928)
  • A szem tintaceruza-sérülése (Orvosi Hetilap, 1928. 1.)
  • A szem lúgos sérüléseiről (Orvosi Hetilap, 1928. 15.)
  • A szemgolyónak sérüléséből származó besüppedése (Orvosi Hetilap, 1928. 18.)
  • A szemészet kiskátéja. Kérdések és feleletek. Az előszót Grósz Emil írta. (Budapest, 1928)[8]
  • A Magyar Szemorvos Társaság 25 éves története (Orvosképzés, 1929)
  • A keratoconjunctivitis phlyktaenosa és a tuberculosis. – Megjegyzések a trachomának a constitutióhoz való viszonyához (Orvosi Hetilap, 1929. 28.)
  • A látászavarok belorvostani vonatkozásai (Orvosi Hetilap, 1929. 30.)
  • Az életet veszélyeztető szembajok (Orvosi Hetilap, 1929. 49.)
  • A szem vérzéseinek jelentősége (Orvosi Hetilap, 1931. 24.)
  • A szemhéjak duzzanatai. – Periphlebitis retinalis luetica tömeges érújdonképzéssel az üvegtestben (Orvosi Hetilap, 1932. 8.)
  • Az uvea tuberculosisa. Kórtan és kóroktan (Orvosképzés, 1932)
  • A kancsalság operálása. Hétszáz izom-elővarrás műtéti eredményei. – Adatok a neutritis retrobulbaris acuta klinikájához (Szemészet, 1935)
  • Az ún. oral sepsis szemészeti vonatkozásai (Fogorvosi Szemle, 1935)
  • A szem veleszületett hibái és azok javítása (Orvosi Hetilap, 1935. 28.)
  • A szem védelme és ápolása (Egészség, 1936)
  • A szem tuberculosisa (Orvosképzés, 1936)
  • Gócos fertőzés a szemészetben (Orvosi Hetilap, 1936. 19.)
  • Grósz Emil egyetemi tanár 70-ik születésnapja és egyetemi nyilvános tanárságának harmincadik évfordulója alkalmából tartott beszédek. Horay Gusztáv és Imre József beszédei, Grósz Emil válasza (Orvosképzés, 1936)
  • A sympathiás ophthalmia pathogenesiséről (Szemészet, 1940)
  • Grósz Emil (Budapesti Orvosi Ujság, 1941 és Szemészet, 1941 németül: Ophthalmologica [Basel], 1942)
  • Grósz Emil szemészeti problémái. (Orvosok Lapja, 1945)
  • Grósz István: A látószerv foglalkozási problémái. Az előszót Vikol János, a bevezetőt Horay Gusztáv írta (Budapest, 1947)
  • A nystagmusról (Orvosok Lapja, 1947)
  • Szemészet. 1908–1948. Történeti visszatekintés (Szemészeti tanulmányok. Budapest, 1948)
  • A százéves szemtükör. – Nagyfokú rövidlátók hályogműtéteiről (Szemészet, 1950)
  • A Leber-féle betegségről (Orbán Sándorral; Orvosi Hetilap, 1955. 36.).

Díjai szerkesztés

  • Munka Érdemrend arany fokozata (1967)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06461.htm, Horay Gusztáv, 2017. október 9.
  2. ↑ https://www.nevpont.hu/palyakep/horay-gusztav-d8568, 2021. május 24.
  3. ↑ Téves születési hely: Csáktornya! Anyakönyvi adatai szerint nem a Zala vármegyei Csáktornyán, hanem a Temes vármegyei Csákován (1913-tól Csák) született!
  4. ↑ a b Gyászjelentése
  5. ↑ Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  6. ↑ Névpont.hu
  7. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest XII. ker. állami halotti akv. 2410/1968. folyószám alatt.
  8. ↑ a b Horay Gusztáv dr.: A szemészet kiskátéja (kérdések és feleletek) (Budapest)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horay_Gusztáv&oldid=26733337”