Főmenü megnyitása

Bölényfalu (1899 előtt és szlovákul Zuberec) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Turdossini járásában. 2011-ben 1806 lakosából 1774 szlovák volt.

Bölényfalu
Bölényfalu télen
Bölényfalu télen
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Turisztikai régióÁrva
Rang község
Első írásos említés 1593
Polgármester Vladimír Šiška
Irányítószám 027 32
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TS
Népesség
Teljes népesség1841 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság762 m
Terület72,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bölényfalu (Szlovákia)
Bölényfalu
Bölényfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 19° 37′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 19° 37′ 00″
Bölényfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bölényfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A Szent Erzsébet-templom

FekvéseSzerkesztés

Alsókubintól 32 km-re északkeletre a Nyugati-Tátra tövében fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy környéke bölényben gazdag terület volt. A szlovák zubor is bölényt jelent.

TörténeteSzerkesztés

Első lakói a 14. században az Árva mentéről települtek ide és az árvai vár szolgálónépei voltak. A falu alapítása azonban csak 1593-ban történt a soltészjog alapján. Ekkor szerepel először oklevélben "Zwberczyc" néven. Alapításakor a soltészén kívül öt ház állt a településen. 1598-ban "Zubercze", 1647-ben "Zuberecz" alakban említik. A falu a Bocskai-felkelés idején elnéptelenedett és 1609-ben népesült be újra. 1612-ben ura Thurzó György nádor Baran Jakab zubereci soltésznak kiváltságlevelet adott, ebben meghatározta a falu határait is. 1619-ben a falut a Tomcsik, Opyda, Sztankó és Debnár családok lakták. 1624-ben Zuberecen 12 család lakott, ami mintegy 60 lakost jelent. 1647-ben az adóösszeírás szerint a falu soltész nélkül egy portáig adózott. Ez évi 20 ezüstdénárt jelentett. 1677-ben a falu vezetője Zuberszky Márton volt, rajta kívül 36 család élt itt. 1670 és 1680 között kuruc csapatok többször is feldúlták. 1683-ban Sobieski János lengyel király lengyel-litván seregének kozák-tatár csapatai pusztították el. Csak a 18. század elején telepítették be újra. 1715-ben 30 családja, mintegy 150 lakosa volt. 1778-ban 332 volt a lakosok száma. 1828-ban 127 házában 889 lakos élt. 1870-ben 182 ház állt itt 1007 lakossal. Lakói a mezőgazdaságon kívül mészégetéssel, vászonszövéssel, idénymunkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint " ZUBERECZ. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Habonkának szomszédságában, mellynek filiája; Kárpát hegyének tövében, Studena vize mellett, melly víz pisztrángokkal kedveskedik; határja tsekélyes."[2]

Fényes Elek szerint " Zuberecz, tót f. Árva v. 882 kath., 7 zsidó lak., kik szinte sok durva posztót csinálnak. Vasbányák. 44 4/8 sessio. A Studenna patakja a falu felett a földben eltünik, és mintegy 800 ölnyi távolságra a föld alatt folyván – ismét látható lesz. Pisztrangjai jó izük miatt hiresek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg."[3]

1910-ben 920, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. A második világháború alatt területén élénk partizántevékenység folyt. A háború után a földet magángazdaságokban művelték. Kőbánya is működött itt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Vendelnek szentelt római katolikus temploma 1933-ban épült. A templom előtti kereszt 1834-ben készült.
  • Határában a Bresztová-tetőn található az 1967-ben alapított Árvai Falumúzeum.
  • A Sztudená-völgyben van az 1,8 km hosszú Bresztovái-barlang.
  • Májusfa ünnepség

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.