Nagybacon

falu Romániában, Kovászna megyében
(Băţanii Mari szócikkből átirányítva)

Nagybacon (románul Bățanii Mari) falu Romániában Kovászna megyében.

Nagybacon (Bățanii Mari)
Nagybaconi református templom
Nagybaconi református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségBacon
Rangközségközpont
Irányítószám527020
SIRUTA-kód63811
Népesség
Népesség1972 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1745 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság515 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′ 19″, k. h. 25° 41′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 19″, k. h. 25° 41′ 55″
Nagybacon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybacon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Millecentenáriumi emlékmű
Kultúrotthon

Sepsiszentgyörgytől 27 km-re északnyugatra a Barót-patak két partján fekszik. A falut körülvevő dombok és erdők gyönyörűek, a patakok a faluig kristálytiszták.

Története

szerkesztés

1334-ben Bachan néven említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg az Uzonka-patak melletti Faluhely nevű részen feküdt, a közeli Csókás-dombon még templomának helye is ismert. A falu két részből, a Barót-patak déli partján fekvő és Háromszékhez tartozott Csinód, vagy Sepsibaconból és a patak északi partján fekvő és Udvarhelyszékhez tartozott Telegdibaconból egyesült 1877-ben. 1843-ban Sepsibacont nagy tűzvész pusztította. 1910-ben 2172 lakosából 2144 magyar, 24 román és 4 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. 1992-ben 1863 lakosából 1757 magyar, 69 román, 34 cigány, 3 német volt. Nevezetes családai között volt a Keresztes család (nagybaconi).

Látnivalók

szerkesztés
  • A Kisbacon felé eső dombháton álló református temploma eredetileg 1141-ben épült, a 14. század során gótikus stílusban átalakították, 1798-ban bővítették. Mai alakját az 1835. évi nagyobbítás után nyerte el. Tornya középkori eredetű, rajta 1679-es évszám látható, felső részét 1863-ban építették. A legenda szerint Kis- és Nagybacon közösen akart templomot építeni, de nem tudták eldönteni, hogy hova kerüljön, mert mindkét falu magáénak szerette volna. Hosszas tanakodás után arra a következtetésre jutottak, hogy adnak egymásnak vendégségbe egy-egy kutyát, majd egy hét múlva szabadon engedik őket és ahol a két kutya találkozik, oda építik a templomot. Igen ám, de míg a nagybaconiak jól tartották az ebet, a kisbaconiak nem adtak neki rendesen enni, ezért a nagybaconi kutya jobban sietett haza. Így esett, hogy a két kutya a domb Nagybaconhoz közelebb eső oldalán találkozott és ezért van a templom Nagybaconhoz közelebb.
  • Ortodox temploma 1900-ban épült.
  • Református kultúrházát 1927-ben Kós Károly tervezte.
  • A polgármesteri hivatal előtti parkban láthatóak a két világháború hőseinek és a magyar honfoglalás millecentenáriumának emlékművei.
  • A határában levő Kincses-barlang nevét a homokkőben található csillogó piritnek köszönheti.
  • Határában több helyen is borvíz tör fel

Híres emberek

szerkesztés

Gazdasága

szerkesztés

Az emberek nagyrészt mezőgazdaságból élnek, emellett több cserép- és téglagyártó kisüzem található, amiben a határban található gazdag erdőkből kitermelt fát használják fel.

Több vállalkozás a különböző minőségű fák kitermelésére szakosodott.

Beosztott települések

szerkesztés

Testvértelepülések

szerkesztés