Balogd
Balogd (1899-ig Bologd, szlovákul: Blažice) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Balogd (Blažice) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Polgármester | Juraj Gmitro |
| Irányítószám | 044 16 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 651 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 164 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 205 m |
| Terület | 3,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 21° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 21° 25′ 00″ | |
| Balogd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Balogd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Kassától 15 km-re délkeletre, az Ósva-patak bal partján található.
Története szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 3. évezredben is éltek emberek. A 2. és 4. század közötti időszakból pedig 27 fazekas égetőkemence maradványai kerültek elő.
A mai falut 1245-ben „Bolugd” néven említik először. 1562-ben hét portát számláltak a faluban. 1575-ben a király Katai Ferencnek adományozta, később a kassai jezsuiták a birtokosai.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOLOGD. vagy Bolvid. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ tudományi Kintstár, fekszik Kassától két mértföldnyire; ’s a’ Mislei Uradalomhoz tartozik. Határja, ’s vagyonnyai is középszerűek.”[2]
A 19. században vegyes magyar-szlovák lakossága volt, többségben római katolikusok.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bologd, tót-magyar falu, Abauj vgyében, az Ósva mellett: 348 kath., 8 zsidó lak. Földei sikon feküsznek s termékenyek, 3 kerekű malom az Ósva vizén, kása- és kendertörővel. F. u. a tudományi kincstár. Ut. post. Kassa.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Regete-Ruszkától délre van Bologd kisközség 353 magyar és tót lakossal, 59 házzal, mindjárt mellette pedig, a kassa-sátoraljaujhelyi vasút mentén Garbócz-Bogdány, mely Bologdnak is postaállomása és körjegyzői székhelye.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége szerkesztés
1910-ben 343-an lakták, ebből 234 szlovák, 109 magyar anyanyelvű.
2001-ben 463 lakosából 441 szlovák volt.
2011-ben 559 lakosából 529 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 15. században épült.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 26.)
