Főmenü megnyitása

Balogd (1899-ig Bologd, szlovákul: Blažice) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Balogd (Blažice)
Blažice kostol (východ).jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióSajómente
Rang község
Polgármester Juraj Gmitro
Irányítószám 044 16
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség631 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség164 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság205 m
Terület3,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balogd (Szlovákia)
Balogd
Balogd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 25′Koordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 25′
Balogd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Kassától 15 km-re délkeletre, az Ósva-patak bal partján található.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 3. évezredben is éltek emberek. A 2. és 4. század közötti időszakból pedig 27 fazekas égetőkemence maradványai kerültek elő.

A mai falut 1245-ben „Bolugd” néven említik először. 1562-ben hét portát számláltak a faluban. 1575-ben a király Katai Ferencnek adományozta, később a kassai jezsuiták a birtokosai.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOLOGD. vagy Bolvid. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ tudományi Kintstár, fekszik Kassától két mértföldnyire; ’s a’ Mislei Uradalomhoz tartozik. Határja, ’s vagyonnyai is középszerűek.”[2]

A 19. században vegyes magyar-szlovák lakossága volt, többségben római katolikusok.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bologd, tót-magyar falu, Abauj vgyében, az Ósva mellett: 348 kath., 8 zsidó lak. Földei sikon feküsznek s termékenyek, 3 kerekű malom az Ósva vizén, kása- és kendertörővel. F. u. a tudományi kincstár. Ut. post. Kassa.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Regete-Ruszkától délre van Bologd kisközség 353 magyar és tót lakossal, 59 házzal, mindjárt mellette pedig, a kassa-sátoraljaujhelyi vasút mentén Garbócz-Bogdány, mely Bologdnak is postaállomása és körjegyzői székhelye.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 343-an lakták, ebből 234 szlovák, 109 magyar.

2001-ben 463 lakosából 441 szlovák volt.

2011-ben 559 lakosából 529 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 26.)