Baráthely
Baráthely (románul Brateiu, németül Pretai, szászul Pretoa) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
| Baráthely (Brateiu, Pretai) | |
 | |
| A baráthelyi erődtemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Baráthely |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 557055 |
| Körzethívószám | +40 x69[1] |
| SIRUTA-kód | 144358 |
| Népesség | |
| Népesség | 2196 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 62,55 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 314 m |
| Terület | 35,11 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 10′ 19″, k. h. 24° 24′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 19″, k. h. 24° 24′ 03″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baráthely témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A Nagy-Küküllő völgyében helyezkedik el, légvonalban 5 km távolságra Medgyestől, a Medgyest Segesvárral összekötő főúton.[3]
Története szerkesztés
A Nagy-Küküllő déli partján található a Kárpát-medence legnagyobb szláv urnamezője; egyúttal ez az egyetlen ismert olyan temető, ahol bizonyíthatóan jelentékeny számú avar a szlávokkal.[4] A jelenlegi települést szász telepesek alapították, első említése 1283-ból maradt fenn Mons Mariae (Mária hegye) néven. A helyi templomot eredetileg Szűz Mária tiszteletére szentelték.[5] 1532-től román lakosokról is maradt feljegyzés. Magyarok, székelyek és zsidók csak elvétve laktak a faluban, amely a 19. század végéig megőrizte 90% feletti szász többségét. A helység a 18. század végén élte virágkorát. Miután II. Józsefnélnél sikeresen bepanaszolták a mocsaras talajra épült, beomlással fenyegető templom rossz állapotát, a községet Segesvár felé bővítették és a Nagy-Küküllő vizét elterelték, ezzel a községet körülvevő mocsarat kiszárították.[6]
1903-ban elkezdődött a szászok kivándorlása Amerikába. A két világháború, a kommunista rendszer és az 1990-es utolsó nagy kivándorlási hullám következtében a szászok száma jelentősen lecsökkent.[6]
Látnivalók szerkesztés
- A baráthelyi erődtemplom késő gótikus építmény, melynek falára a 16. század végén egy úgynevezett fali krónikát festettek. A krónika Ádám és Éva teremtésétől V. Radu havasalföldi fejedelem Erdélybe meneküléséig tartalmaz jeleneteket. Az oltár a 16. század első negyedéből származik.[6]
- Evangélikus lelkészlak
- Főtér
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Siebenbürgisch-sächsische Ortschaften: Pretai. www.siebenbuerger.de
- ↑ Erdély története: Három kötetben. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. ISBN 963 05 4203 X
- ↑ Léstyán Ferenc: A középkori erdélyi püspökség templomai. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 963 9374 74 1
- ↑ a b c Über Pretai. www.hog-pretai.de
.svg){kind=small}
