Barna rétihéja

madárfaj

A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Barna rétihéja
Circus aeruginosus Valencia 3.jpeg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Rétihéjaformák (Circinae)
Nem: Circus
Faj: C. aeruginosus
Tudományos név
Circus aeruginosus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A barna rétihéja elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   szórványos
A barna rétihéja elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  szórványos
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Barna rétihéja témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barna rétihéja témájú médiaállományokat és Barna rétihéja témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Európában és Közép-Ázsiában elterjedt, de a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában, valamint Afrikában is előfordul. Rövidtávú vonuló.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon márciustól októberig tartózkodik, de át is telelhet. Rendszeres fészkelő. 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 61 itthon telelő barna rétihéját figyeltek meg a madarakat számlálók.[1]

AlfajaiSzerkesztés

  • Circus aeruginosus aeruginosus
  • Circus aeruginosus harterti

MegjelenéseSzerkesztés

Testmagassága 48–56 centiméter, szárnyfesztávolsága 115–130 centiméter. A hím 400–670 gramm, a tojó pedig 540–800 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím szárnyán és farkán szürkés színezés, hasalja rozsdabarna. A tojó sötétbarna, feje és torka világos. A fiatal példányok sötétbarnák. A hímet és a nőstényt egyaránt repülés közben úgy lehet felismerni hogy enyhe V alakban tartja a szárnyát.

ÉletmódjaSzerkesztés

Alacsonyan, imbolyogva repül, zsákmányára hirtelen ejti rá magát. Siklórepülést is végez. Főleg kisemlősökkel, talajon élő és vízimadarakkal, hüllőkkel táplálkozik.

 
Őrjáraton
 
Museum specimen

SzaporodásaSzerkesztés

Nádasokban nádszálakból, gyékényből építi fészkét. A nászidőszak áprilisban van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 4-5 tojás, a kikelési idő 31-32 nap, a kirepülési idő 5-6 hét.

VédettségeSzerkesztés

Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem fenyegetett. Európában biztos állományú fajnak számít. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Rokon fajaiSzerkesztés

Rokonai közül hazánkban is él a kékes rétihéja (Circus cyaneus), a fakó rétihéja (Circus macrourus) és a hamvas rétihéja (Circus pygargus). Ausztrália és Óceánia, továbbá Indonézia szigetvilágában él a pettyes rétihéja (Circus assimilis), illetve a mocsári rétihéja (Circus approximans).

További rokon fajok:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Megszámolták a magyar sasokat. index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés