Barna rétihéja
A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Circus aeruginosus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A barna rétihéja elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
szórványos
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barna rétihéja témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barna rétihéja témájú médiaállományokat és Barna rétihéja témájú kategóriát. |
ElőfordulásaSzerkesztés
Európában és Közép-Ázsiában elterjedt, de a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában, valamint Afrikában is előfordul. Rövidtávú vonuló.
Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés
Magyarországon márciustól októberig tartózkodik, de át is telelhet. Rendszeres fészkelő. 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 61 itthon telelő barna rétihéját figyeltek meg a madarakat számlálók.[1]
AlfajaiSzerkesztés
- Circus aeruginosus aeruginosus
- Circus aeruginosus harterti
MegjelenéseSzerkesztés
Testmagassága 48–56 centiméter, szárnyfesztávolsága 115–130 centiméter. A hím 400–670 gramm, a tojó pedig 540–800 gramm. Feje kicsi, teste nyúlánk, szárnya és farka hosszú. A hím szárnyán és farkán szürkés színezés, hasalja rozsdabarna. A tojó sötétbarna, feje és torka világos. A fiatal példányok sötétbarnák. A hímet és a nőstényt egyaránt repülés közben úgy lehet felismerni hogy enyhe V alakban tartja a szárnyát.
ÉletmódjaSzerkesztés
Alacsonyan, imbolyogva repül, zsákmányára hirtelen ejti rá magát. Siklórepülést is végez. Főleg kisemlősökkel, talajon élő és vízimadarakkal, hüllőkkel táplálkozik.
SzaporodásaSzerkesztés
Nádasokban nádszálakból, gyékényből építi fészkét. A nászidőszak áprilisban van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 4-5 tojás, a kikelési idő 31-32 nap, a kirepülési idő 5-6 hét.
VédettségeSzerkesztés
Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem fenyegetett. Európában biztos állományú fajnak számít. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Rokon fajaiSzerkesztés
Rokonai közül hazánkban is él a kékes rétihéja (Circus cyaneus), a fakó rétihéja (Circus macrourus) és a hamvas rétihéja (Circus pygargus). Ausztrália és Óceánia, továbbá Indonézia szigetvilágában él a pettyes rétihéja (Circus assimilis), illetve a mocsári rétihéja (Circus approximans).
További rokon fajok:
- fehérhasú rétihéja (Circus buffoni)
- patagóniai rétihéja (Circus cinereus)
- szerecsen rétihéja (Circus maurus)
- tarka rétihéja (Circus melanoleucos)
- mangrove rétihéja (Circus spilonotus)
- réunioni rétihéja (Circus maillardi)
- békászó rétihéja (Circus ranivorus)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Megszámolták a magyar sasokat. index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)
ForrásokSzerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 23.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
