Fakó rétihéja

madárfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 31.

A fakó rétihéja (Circus macrourus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Fakó rétihéja
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Rétihéjaformák (Circinae)
Nem: Circus
Faj: C. macrourus
Tudományos név
Circus macrourus
Gmelin, 1770
Elterjedés
A fakó rétihéja elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
A fakó rétihéja elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fakó rétihéja témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fakó rétihéja témájú médiaállományokat és Fakó rétihéja témájú kategóriát.

Circus macrourus

Előfordulása

szerkesztés

Európa északi és Ázsia középső részén honos. Megtalálható a mérsékelt övi, a sivatagi és a sztyepp környezetben is. A nyílt területeket, pusztákat és gabonaföldeket kedveli.

A Kárpát-medencében általában ősszel fordul elő, a Dunántúlon szórványosan, a Tiszántúlon gyakoribb kóborló.

Költőhelyéről délebbre vonul, eljut Dél-Ázsiába és Afrikába is.

Megjelenése

szerkesztés

Testmagassága 40-48 centiméter, szárnyfesztávolsága 95-120 centiméter. A hím 300-450 gramm, a tojó 450-550 gramm.

Életmódja

szerkesztés

Általában rágcsálókat és kisemlősöket fogyaszt, de megeszi a talajon fészkelő énekesmadarakat is, pintyeket, pacsirtákat, fürjeket, foglyokat és a réceféléket is. Néha gyíkokat és nagyobb rovarokat, sáskákat is zsákmányol. Afrikában a sáskajárások idején gyakoribb.

Szaporodása

szerkesztés

Április végén, május elején költ. Fészkét nyílt területen az aljnövényzetbe építi, sásból és növényi szárakból. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 28-30 napig kotlik.

Védettsége

szerkesztés

A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mérsékelten veszélyeztetett. Európában veszélyeztetett fajnak számít. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

További információk

szerkesztés