Barskapronca
Barskapronca (szlovákul: Kopernica, németül: Deutsch-Litta) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
| Barskapronca (Kopernica) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Garamszentkereszti | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Rastislav Slanina | ||
| Irányítószám | 967 01 (pošta Kremnica 1) | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | ZH | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 397 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 500 m | ||
| Terület | 17,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 41′ 08″, k. h. 18° 52′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 08″, k. h. 18° 52′ 27″ | |||
| Barskapronca weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barskapronca témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Körmöcbányától 5 km-re, délnyugatra található.
Története szerkesztés
1444-ben említik először, az esztergomi érsekség birtoka volt. Már ekkor állt Szent Márton temploma. 1536-ban malma és 32 portája létezett. 1601-ben 74 ház állt a településen. 1720-ban malma és 78 adózó háztartása volt; ez utóbbiból 39 bányász, 8 pedig kézműves családé. 1776-tól az akkor alapított besztercebányai püspökségé lett. A 18. századtól nemesi község. 1828-ban 152 házában 1045 lakos élt, akik nagyrészt a szomszédos bányákban dolgoztak, illetve malomköveket gyártottak.
Vályi András szerint: „KAPRONCZA. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztertzei Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Kereszthez más fél órányira, határja a’ Szlaszkához hasonló."[2]
Fényes Elek szerint: „Kaproncza, (Deutsch Litte), német falu, Bars m. Körmöcz mellett: 1045 kath. lak. Kath. paroch. templom. Nagy erdő. Sovány köves határ. F. u. a beszterczei püspök."[3]
Bars vármegye monográfiája szerint: „Kaproncza, Körmöczbánya közelében fekvő német kisközség, 1151 róm. kath. vallású lakossal. Egyike a régi német telepítvényes községeknek és mint ilyen Deutsch-Litta néven szerepelt. Az esztergomi érsekségé volt, azután pedig a beszterczebányai püspöké, kinek itt ma is nagyobb birtoka van. A XVIII. század vége felé már Kopernicza tót nevével is találkozunk. Egyháza már 1349-ben szerepel. Határában kiváló minőségű édesvízi kvarcz van, melyből nagy keresletnek örvendő malomkövek készülnek. A község postája, távirója és vasúti állomása Körmöczbánya."[4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
A község a háború után is megőrizte német jellegét, lakói kőművességgel, erdei munkákkal, földműveléssel foglalkoztak. A második világháború után német lakosságát kitelepítették és a Felső-Garam vidékéről szlovákokkal telepítették be. 1949-ben alakult földműves szövetkezete, mely 1955-ben állami tulajdonba került. Később lakói főként a közeli Körmöcbánya üzemeiben dolgoztak.
Népessége szerkesztés
1910-ben 1272-en, túlnyomórészt német anyanyelvűek lakták.
2001-ben 409 lakosából 394 szlovák és 22 német volt.
2011-ben 424 lakosából 350 szlovák, 20 cigány és 12 német volt.
2021-ben 397 lakosából 370 (+2) szlovák, (+6) cigány, 1 magyar, (+1) ruszin, 8 egyéb és 18 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Márton tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 14. századi gótikus eredetű. 1743 és 1749 között barokk stílusban építették át, 1929-ben bővítették. Híres kultúrtöténeti emléke az 1500 körül készített késő gótikus Madonna-szobor.
- A falu északi részén 18. századi kápolna található.
További információk szerkesztés
- Községinfó
- Slovakiaguide Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Barskapronca Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- ↑ ma7.sk
