Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso

Giovan Giacomo Barbiano, Belgioioso grófja (olaszul: Giovan Giacomo Barbiano, conte di Belgioioso (1565 – Liège, 1626. október 18.) olasz nemesi családból származó gróf, német-római császári katonatiszt, kassai főkapitány. Egyéb névformái: Giovan Giacomo da Barbiano, kortárs dokumentumokban előfordulnak a németes Johann Jakob (von) Barbiano és a magyaros Barbiano Belgiosi János Jakab névformák is. Nemesi utónevét (ejtsd kb. beldzsojózó) időnként Belgiojoso betűzéssel is írják.

Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso
1722-ben készült arcképe az Osztrák Nemzeti Könyvtárban
Született	1565
Elhunyt	1626. október 18. (60-61 évesen) Liège
Állampolgársága	német
Nemzetisége	olasz
Foglalkozása	katona hadsereg kormányzó
Katonai pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Ország	Habsburg Birodalom
Szolgálati ideje	1580 k. – 1604
Rendfokozata	tábornok
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovan Giacomo Barbiano di Belgioioso témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

1565-ben született, az ősi észak-itáliai Barbiano di Belgioioso (röviden Da Belgioioso) nemesi családban. A család nevét már Dante is megemlíti a Purgatórium című verses művében mint Cuneo grófjait. Giovan Giacomo apja Lodovico Barbiano di Belgioioso, Belgioioso (Belgiojoso) grófja (1550–1590), anyja Barbara Trivulzio († 1607), Gian Giacomo Trivulzio velencei condottiere dédunokája volt. Fivére, Alberico da Barbiano Milánó érsekének, Carlo Borromeónak a nővérét, Ippolita Borromeót vette feleségül. Giovan Giacomo előbb a francia ligánál szolgált, majd a pápai, később a spanyol királyi hadseregben tábornok volt, majd az ausztriai Habsburg uralkodó szolgálatába állt.

1593-ban Felső-Magyarország kormányzója és Kassa parancsnoka lett. Az ellenreformáció során 1604. január 6-án Belgioioso katonákat és tüzérséget küldött a kassai katolikusok támogatására, akik így elfoglalták a Szent Erzsébet-dómot az evangélikusoktól. Három nappal később Belgioioso katonái a kisszebeni templomot is elfoglalták. 1604-ben levelet írt Bocskai Istvánnak, amelyben 20 000 aranyforintos kölcsönt kért, de Bocskai azt megtagadta tőle, ezzel halálos ellenségévé tette a grófot, aki ezután Bocskai leveleit elfogatta, a császárnál bevádolta felségárulással, és szentjobbi várát császári sereggel támadta meg.^[forrás?] Bocskai, miután hiába próbálta tisztázni magát a vádak alól, fegyvert fogott Belgioioso ellen.

Október 14-én a gróf kifizette a hajdúk elmaradt zsoldját, feltárva előttük Bocskai árulását, s feleskette őket a császár hűségére, de azok még ugyanazon a napon hazaszeretetből és a vallásszabadságukat féltve Bocskainak is hűséget esküdtek. A Belgiojoso főseregéhez igyekvő Johannes Pezzen vezette hadon az 1604. október 15-én Álmosd és Bihardiószeg között hajnalban vívott álmosdi (vagy diószegi) csatában a hajdúk rajtaütöttek, és ezután a gróf visszavonult.

Megmaradt csapataival, köztük a sziléziai lovasokkal, a székely gyalogsággal és a rác hajdúkkal, mintegy 8000 emberrel Váradra ment, miután Kassára akart menekülni, de ott nem fogadták be, így Szepes várába futott. Később Spanyolországban egy tartomány kormányzója lett. 1626-ban ott halt meg.

Alakja szépirodalomban

• Szabó Magda: Kiálts, város! c. drámájában (1971) Belgiojoso gróf visszavonuló serege megsarcolja Debrecen városát, és túszként elhurcolja a főszereplő leány vőlegényét. (Maga a gróf nem jelenik meg személyesen, csak küldöncei útján üzen.)

Források

• Bokor József (szerk.). Barbian Belgiojoso, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• A hajdúk a magyar történelemben – Benda Kálmán-Kenéz Győző: Barbiano generális jelentése a Bocskai-szabadságharc első hónapjairól Archiválva 2018. július 5-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Bocskai-felkelés
• Da Barbiano di Belgiojoso család (olaszul)