Benedek István Gábor

	Benedek István Gábor
	Élete
Született	1937. október 29. (81 éves); Gyula
Nemzetiség	magyar
Szülei	Benedek Hugó (1905–1977); Kormos Rozália (1904–1993)
Házastársa	Köves Hajnalka
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	tanulmány, regény, elbeszélés
Első műve	Gazdaságosság és kölcsönösség (tanulmány, Marinovich Endrével, 1980)
Kitüntetései	Aranytoll (2010); Rózsa Ferenc-díj (1988); Miskolci Tévéfesztivál díja (1984);
Irodalmi díjai	Aranytoll (2010)

Ez a szócikk Benedek István Gábor újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Benedek István (egyértelműsítő lap).

Benedek István Gábor (Gyula, 1937. október 29. –) magyar újságíró.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Benedek Hugó (1905–1977)^[1] és Kormos Rozália (1904–1993)^[2] voltak. 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. Kecskeméten érettségizett. 1956-ban tanító volt a kecskeméti tanyavilágban. 1957–1959 között a Rabbiképző Szemináriumban Scheiber Sándor növendéke volt. 1961-ben újságíró-gyakornok volt Szolnokon. 1961–1963 között a MÚOSZ Újságíró Iskola diákja volt. 1962–1968 között a Kirakat pályakezdő munkatársa, illetve a Vasas Híradó című szövetkezeti üzemi lap szerkesztője volt. 1963–1965 között a Politikai Főiskola hallgatója volt. 1968–1976 között a Magyar Hírlap munkatársa, 1976–1977 között főmunkatársa volt. 1977–1983 között az Ország-Világ belpolitikai rovatvezetője volt. 1979–1988 között a MÚOSZ Újságíró Iskola oktatója volt. 1983–1989 között a Népszabadság rovatvezető-helyettese volt. 1989–1990 között a Magyarország főszerkesztő-helyettese volt. 1990–1993 között a Tőzsde Kurír főszerkesztőjeként dolgozott. 1993–1999 között a Bank és Tőzsde főszerkesztője volt. 1997-ben nyugdíjba vonult. 1998 óta a Remény főszerkesztője. 1999 óta a Közgazdász szerkesztőbizottsági tagja. 2000 óta a Füst Milán Szellemi Páholy alapító elnöke.

MűveiSzerkesztés

Gazdaságosság és kölcsönösség (tanulmány, Marinovich Endrével, 1980)
Földalatti történet (a budapesti metró építéséről szóló ismeretterjesztő könyv, 1982)
Ez az a munkásság (riportok, szerkesztette, Maris Jánossal, Varga Zsuzsával, 1984)
A gyilkosok hajnalban kelnek (regény, 1985)
Boldog vesztegzár (riportregény, 1987)
Holnapra a világ (játékfilm, 1989, kisregény, 1990)
Tépd le a sárga csillagot. Interjúk az 1944-es budapesti zsidó ellenállásról (Vámos Györggyel, 1990)
A komlósi Tóra (novellák, 1994)
Magyar sófár (elbeszélés, 1994)
Brooklyn (novellák, 1996)
Az elégetett fénykép (novellák, 1997)
Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte (filmregény, 1998)
Vili a Dob utcából (regény, 1998)
Öt lövés a történelemre (tárcák, 2001)
Egmont - Break (2002)
A lovag napjai. Talált és kitalált történetek Bródy Sándorról (2004)
Harmadik háború (Berta Pállal, 2005)
Dávid (2005)
Varázs (2007)
Artúr (2010)
Bergeni keringő (2011)
Miskolc, Zsidó utca '46 (2012)
Ki vigyáz az emberre? (2013)
Aranyhomok. Regény; Tevan Alapítvány, Bp., 2014
A Várszegi. Az alagút végén. Életút-interjú a 80 éves Várszegi Gyulával; riporter Benedek István Gábor, Fazekas Lajos, Lovas György; Önarckép Kft., Bp., 2016

DíjaiSzerkesztés

A Miskolci TV-fesztivál "zsűri díja" (1984)
Rózsa Ferenc-díj (1988)
Munka Érdemrend bronz fokozata (1997)
Aranytoll (2010)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

További információkSzerkesztés

[1] Öröklét

[2] Öröklét

[1]

[2]

Benedek István Gábor
Élete
Született	1937. október 29. (81 éves) Gyula
Nemzetiség	magyar
Szülei	Benedek Hugó (1905–1977) Kormos Rozália (1904–1993)
Házastársa	Köves Hajnalka
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	tanulmány, regény, elbeszélés
Első műve	Gazdaságosság és kölcsönösség (tanulmány, Marinovich Endrével, 1980)
Kitüntetései	Aranytoll (2010) Rózsa Ferenc-díj (1988) Miskolci Tévéfesztivál díja (1984)
Irodalmi díjai	Aranytoll (2010)