Berzétekőrös (szlovákul: Kružná) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Berzétekőrös (Kružná)
Kružná2.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rang község
Polgármester Lipták András
Irányítószám 049 51 (pošta Brzotín)
Körzethívószám 058
Forgalmi rendszám RV
Népesség
Teljes népesség486 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség70 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület6,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berzétekőrös (Szlovákia)
Berzétekőrös
Berzétekőrös
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′, k. h. 20° 28′Koordináták: é. sz. 48° 38′, k. h. 20° 28′
Berzétekőrös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berzétekőrös témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Rozsnyótól 5 km-re, délnyugatra található.

Nevének eredeteSzerkesztés

A falu neve a kőris fanévből származik, előtagja Berzéte közelségére utal.

TörténeteSzerkesztés

1327-ben „Keurus" néven említik először, a Batizok berzétei várának uradalmához tartozott, de ekkor a birtokot elcserélték a Máriássyakkal. 1427-ben 18 adózó portája volt. A 16. században a Bebekek és a Máriássyak birtoka. Később birtokvita alakult ki a két család között, mely a Bebekek kihalásával oldódott meg és a Máriássyak a jobbágyság megszűnéséig megtartották a birtokot.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÖRÖS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rozsnyóhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának 2/3 része köves, hegyes, és nehéz mivelésű, legelője szoross, fája tűzre van, piatzozása Szomolnokon."[2]

1828-ban 35 házában 434 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból, erdei munkákból, napszámból, szénégetésből éltek.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Körös, Gömör v. magyar falu, Rosnyóhoz dél-nyugotra 1 1/2 órányira: 60 kath., 174 evang., 200 ref. lak. Határa ámbár hegyes, de mégis termékeny. Szenet éget. F. u. a Mariássy nemzetség."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kőrös, a pelsőczi fensík alatt fekvő magyar kisközség, 73 házzal és 378, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. E községet már a pápai tizedszedők felvették jegyzékükbe Krus néven. Hosszu ideig Szénégető-Kőrösnek is nevezték. A községnek 1706-ból való pecsétnyomója is ezt a felirást viseli. 1416-ban a Gömöry család az ura, 1423-ban pelsőczi Nagy János királyi tárnokmesteré, 1427-ben a Bebek családé; 1430-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza. 1454-ben Kewres alakban van említve; 1489-ben pedig Máriássy Istvánt iktatják e község birtokába és a Máriássyak maradnak hosszú időn át a földesurai. Most Pósch Gyulának van itt nagyobb birtoka. A Máriássyaknak a községben nemesi kúriájuk is volt, mely ma Imre József és Dobos Károly tulajdona. A község református temploma 1692-ben épült. A katholikus lakosoknak kápolnájuk van a faluban, melyet 1880-ban építtettek. A református egyház birtokában nagyon érdekes és szép úrasztali kendő van, melyet Serédy Zsófia, báró Andrássy István kurucz generális neje, ki Jókainak a "Lőcsei fehér asszony" czímű regényében szerepel, sajátkezűleg hímzett 1695-ben. A község postája és legközelebbi vasúti állomása Berzéte, távíróhivatala pedig Rozsnyó."[4]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 425-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 534 lakosából 433 magyar és 95 szlovák.

2011-ben 484 lakosából 360 magyar és 109 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Evangélikus temploma 1692-ben épült, 1786-ban megújították. Berendezése 18. századi.
  • Jézus Szíve kápolnája 1880-ban készült.

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 30.)