Bikszárd
Bikszárd (szlovákul Buková, korábban Biksárd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
| Bikszárd (Buková) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Nagyszombati | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Miloš Herceg | ||
| Irányítószám | 919 10 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | TT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 667 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 321 m | ||
| Terület | 24,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″48.542778°N 17.397222°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 34″, k. h. 17° 23′ 50″48.542778°N 17.397222°E | |||
| Bikszárd weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bikszárd témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésNagyszombattól 26 km-re északnyugatra fekszik.
Története
szerkesztésA község határa a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszak óta lakott. Éltek itt emberek a kőkorszakban, a bronzkorban, a korai vaskorban is. Kelta, kvád és római kori települések voltak a területén.
1256-ban IV. Béla magyar király oklevelében Byk néven említik először. 1336-ban Károly Róbert oklevelében vámszedő helyként említik. Lakói határőrzők voltak, akik fel voltak mentve az adófizetés alól. 1394-ben Bygzaad néven szerepel. A település az éleskői uradalomhoz tartozott, majd 1752-től a szentjánosi uradalom része lett. A 19. század végén számos lakosa kivándorolt Amerikába.
Fényes Elek szerint „Bikszád, tót falu, Pozson vármegyében, Nyitra vmgye szélén, a Kárpát hegyének nyugoti tövében. Van egy kath. paroch. temploma, 1025 kath., 7 zsidó lak; vadakkal bővölködő erdeje, vizimalmai, s nem igen termékeny szántóföldje. Az éleskői urad. tartozik. Ut. p. Sasvár.”[2]
1913-ban az iskola 50 korona segélyben részesült a Varga Mihály pozsonyi kanonok alapítványának kamataiból.[3] A trianoni békediktátumig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Emberek száma: | 708 | 664 | 662 | 667 |
| Eltérés: | -6,21 % | -0,30 % | +0,75 % |
| Év: | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Emberek száma: | 670 | 667 |
| Eltérés: | -0,44 % |
1910-ben 947, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 706 lakosából 698 szlovák volt.
2011-ben 665 lakosából 628 szlovák volt.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1802-ben Egry Antal mezőgazdász, gyümölcskertész.
Nevezetességei
szerkesztés-
Falu
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1788 és 1790 között épült későbarokk stílusban.
- Jézus Szíve kápolna (1999).
- A Dolina falurészen álló Szűz Mária kápolna 1961-ben épült.
- A szobrok közül a legrégibb az 1758-ban készült Szűz Mária-szobor.
- A községtől nyugatra, 576 m magas hegyen áll Éleskő vára.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Az Esztergomi Főegyházmegye körlevelei. Circulares literae dioecesanae anno 1914. ad clerum archidioecesis strigoniensis a Joanne Cardinale Csernoch principe primate regni Hungariae et archiepiscopo dimissae, 96-97.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Források
szerkesztés- Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527–1608). Budapest