Wikipédia

Blazovich László

magyar levéltáros, egyetemi tanár, középkorkutató

Blazovich László (Szombathely, 1943. november 2. –) magyar levéltáros, egyetemi tanár, középkorkutató.

Blazovich László
SzületettBlazovich László
1943. november 2. (80 éves)
Szombathely, magyar
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
HázastársaFenyvesi Gabriella
GyermekeiBlazovic László (1970)
Blazovich Péter (1972)
Blazovich Ákos (1974)
SzüleiBlazovich Ferenc
Külics Ilona
Foglalkozásalevéltáros, tanár, történész
IskoláiJózsef Attila Tudományegyetem (–1967)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Blazovich László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja szerkesztés

Blazovich László 1943. november 2-án született Szombathelyen Blazovich Ferenc és Külics Ilona gyermekeként. Kőszegen nőtt fel.

Középiskolai tanulmányait a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a JATE BTK, magyar–történelem szakán végezte, 1967-ben nyert középiskolai tanári oklevelet.

1967–1969 között a hódmezővásárhelyi 602. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben kollégiumi nevelőtanári beosztásban dolgozott. 1969-től 1980-ig a Bethlen Gábor Gimnáziumban tanított és igazgatóhelyettesi teendőket látott el. 1980–tól a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója. 1989 és 1997 között a JATE JTK Jogtörténeti Tanszékén tanított docensi beosztásban félállásban. 1995-ben habilitált. 1997 óta egyetemi tanár. Az MTA Demográfiai Bizottságának tagja. Közreműködött az MTA SZTE MOL[2] keretében működő Magyar Medievisztikai Kutatócsoport kiadványainak megalkotásában (lásd művei közt Anjou-kori oklevéltár...).

Munkássága szerkesztés

Kutatási területe a középkori magyar történelem, a Dél-Alföld történelme és a levéltártudomány. A Tanulmányok Csongrád megye történetéből című levéltári évkönyv szerkesztője. NB I-es és NB II-es kosárlabdacsapatokban játszott Szegeden és Hódmezővásárhelyen, diákszínpadot vezetett gimnáziumi tanárként. A Csongrád Megyei Választási Bizottság alelnöke.

Családja szerkesztés

Nős, második felesége Fenyvesi Gabriella. Három fia született: László (1970), Péter (1972) és Ákos (1974).

Művei szerkesztés

  • Garzó Imre: Életem és abból merített gondolatok (társközreadóval Varsányi Péter Istvánnal 1978)
  • Csanád megye levéltára 1730–1950 (szerkesztette, 1984)
  • Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata (társközreadóval Galántai Erzsébettel, 1985, 1999)
  • Csongrád megye évszázadai I. A feudalizmus kora (történelmi olvasókönyv, szerkesztette, 1985)
  • A Körös–Tisza–Maros köz középkori településrendje (1986)
  • Mátyás király (1990)
  • Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban I–III. (társközreadóval, Dunai Józsefné Bognár Júliával 1990)
  • Anjou-kori oklevéltár VII. 1323, VIII. 1324, X. 1326 (társközreadókkal[3] 1991, 1993, 1999, 2000)
  • A csongrádi régió 1100 éve (társszerzővel, Kristó Gyulával 1993)[4]
  • Ludovicus Tubero: Kortörténeti feljegyzések (társközreadóval, Galántai Erzsébettel, 1994)
  • Szent Istvántól Mohácsig (összeállította, 1994)
  • Magyarország történeti statisztikai helységnévtára (1995)
  • A Telegdiek pere 1568–1572 (társközreadóval, Géczi Lajossal 1995)
  • A Körös–Tisza–Maros-köz települései a középkorban (1996)
  • Magyarország levéltárai (szerkesztette, 1996)
  • Levéltárak – Kincstárak (társközreadókkal, Érszegi Géza, Turbuly Éva, ford. Almási Tibor at al. 1992; 1999)
  • Három folyó mentén : Csongrád megye millenniumi albuma (szerkesztette Marosvári Attilával)[5]
  • Buda város jogkönyve I-II. (szerkesztő; társközreadóval, Schmidt Józseffel) Középkorász Műhely, 2001 (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 17.)
  • Városok az Alföldön a 14-16. században (szerző) a térképeket kész. Kratochwill Mátyás ; a fotókat kész. Lőkös Sándorné. Csongrád Megyei Levéltára, Szeged, 2002 (Dél-alföldi évszázadok, 17.)
  • Válogatás 35 év írásaiból. A 60 éves Blazovich László születésnapjára; szerk. Berta Tibor, Géczi Lajos; Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2003
  • Szeged rövid története (2005)
  • A Szász tükör (közreadó, szerkesztő) Pólay Elemér Alapítvány–Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2005 (A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára, 5.)
  • Város és uradalom. Tanulmányok és források Gyula XV-XVI. századi történetéből; társszerzők Galántai Erzsébet és Schmidt József; Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2007 (Gyulai füzetek, 16.)
  • Szeged rövid története; 2. jav., bőv. kiad.; MNL Csongrád Megyei Levéltára, Szeged, 2007 (Dél-alföldi évszázadok, 21.)
  • Csongrád megye tanácsainak tisztségviselői, 1950-1990; szerk. Blazovich László; Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2007 (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 36.)
  • A Sváb tükör (Schwabenspiegel); közread. Blazovich László, Schmidt József, németre ford. Katona Tünde; Pólay Elemér Alapítvány–Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 2011 (A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára, 35.)
  • Demográfia, jog és történelem. Válogatott tanulmányok; MNL Csongrád Megyei Levéltára, Szeged, 2013 (Dél-alföldi évszázadok, 31.)
  • Magyar Várostörténeti Atlasz. 3. kötet. Szeged; szerk. Blazovich László. Szeged: Csongrád Megyei Honismereti Egyesület, 2014. ISBN 978-963-08-9999-4

Társasági tagság szerkesztés

Díjak, elismerések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. ↑ Magyar Országos Levéltár
  3. ↑ Szerk. Kristó Gyula, társközreadók: Sölch Miklós Blazovich László, Géczi Lajos, Almási Tibor (1959-), Kristó Gyula, Piti Ferenc.
  4. ↑ Parkkalauzt készítette: Trogmayer Ottó.
  5. ↑ Szerzők: Apró Ferenc et al., 2001; ill. Dömötör Mihály et al.
  6. ↑ Alapítóját ünnepelte Szeged - Delmagyar.hu

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

  Ez a magyar történészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Blazovich_László&oldid=25480445”