Szarvascsőrűmadár-félék
A szarvascsőrűmadár-félék vagy orrszarvúmadár-félék (Bucerotidae) a madarak osztályába és a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjébe tartozó család.
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nagy szarvascsőrűmadár (Buceros bicornis)
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szarvascsőrűmadár-félék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvascsőrűmadár-félék témájú médiaállományokat és Szarvascsőrűmadár-félék témájú kategóriát. |
.jpg)
Előfordulásuk szerkesztés
Afrika, a trópusi Ázsia és Új-Guinea szubtrópusi-trópusi erdeinek és ligetes sztyeppjeinek lakói (a legtöbb fajuk Elő- és Hátsó-Indiában).
Megjelenésük szerkesztés
Megjelenésük a tukánokra emlékeztet, de azoknak nem rokonai.
Nagy termetű, túlnyomórészt fekete-fehér tollazatú madarak. Akár a szalakótaalakúaké, az ő első három lábujjuk is részben összenőtt. Csőrük nagy és ívelt, rajta könnyű, üreges, vékony belső csontgerenda-hálózattal merevített, szarvszerű szaruképződmény nő.
Életmódjuk szerkesztés
Gyümölcsökkel, rovarokkal, csigákkal, gyíkokkal táplálkoznak.
Szaporodásuk szerkesztés
Monogámok. Faodvakban költenek, és a hím egy kis nyíláson át eteti a költés idejére sárral befalazott tojót. A nagyobb fajok általában két, a kisebbek négy-öt tojást raknak; a kotlás ideje mintegy 3 nap. Miután a fiókák kikeltek, a nőstény elhagyja az odút, és a következő 3–4 hónapban a szülők együtt etetik a fiókákat, amíg azok ki nem repülnek.
Rendszerezés szerkesztés
Régebbi rendszertanok a családot a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe sorolják.
A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak:
- Lophoceros – 7 faj
- törpetokó (Lophoceros camurus)
- koronás tokó (Lophoceros alboterminatus)
- Bradfield-tokó (Lophoceros bradfieldi)
- guineai tokó (Lophoceros fasciatus)
- Hemprich-tokó (Lophoceros hemprichii)
- szürke tokó (Lophoceros nasutus)
- Lophoceros pallidirostris
- Tockus – 10 faj
- sárgacsőrű tokó (Tockus flavirostris)
- déli sárgacsőrű tokó (Tockus leucomelas)
- Jackson-tokó (Tockus jacksoni)
- Van der Decken-tokó (Tockus deckeni)
- namíbiai tokó vagy Monteir-tokó (Tockus monteiri)
- Tockus damarensis
- Tockus rufirostris
- piroscsőrű tokó vagy vöröscsőrű tokó (Tockus erythrorhynchus)
- Tockus kempi
- Tockus ruahae
- Berenicornis – 1 faj
- üstökös szarvascsőrű (Berenicornis comatus)
- Horizocerus – 2 faj
- fényesszárnyú tokó (Horizocerus hartlaubi[1] vagy Tockus hartlaubi)[2]
- parókás tokó (Horizocerus albocristatus) más néven (Tockus albocristatus)
- Ceratogymna (Bonaparte, 1854) – 2 faj
- feketesisakos szarvascsőrű (Ceratogymna atrata)
- buzogányfejű szarvascsőrű vagy sárgasisakos szarvascsőrű (Ceratogymna elata)
- Bycanistes Cabanis & Heine, 1860 – 6 faj
- ezüstös orrszarvúmadár (Bycanistes brevis)
- szürkeképű szarvascsőrű (Bycanistes subcylindricus)
- barnaarcú szarvascsőrű (Bycanistes cylindricus)
- Bycanistes albotibialis[1] vagy Bycanistes cylindricus albotibialis[2]
- Bycanistes fistulator
- trombitás szarvascsőrű (Bycanistes bucinator)
- Rhinoplax – 1 faj
- kalapácsfejű szarvascsőrűmadár (Rhinoplax vigil vagy Buceros vigil)
- Buceros (Linnaeus, 1758) – 3 faj
- tűzvörös szarvascsőrű vagy filippin szarvascsőrű (Buceros hydrocorax)
- nagy szarvascsőrűmadár vagy homrai (Buceros bicornis)
- orrszarvú madár vagy kalao (Buceros rhinoceros)
- Anorrhinus (Reichenbach, 1849) – 3 faj
- kontyos szarvascsőrű (Anorrhinus galeritus)
- barna szarvascsőrű (Anorrhinus tickelli)
- Anorrhinus austeni
- Ocyceros (Hume, 1873) – 3 faj
- indiai szürketokó (Ocyceros birostris)
- malabári szürketokó (Ocyceros griseus)
- ceyloni szürketokó (Ocyceros gingalensis)
- Anthracoceros (Reichenbach, 1849) – 5 faj
- maláj szarvascsőrű (Anthracoceros malayanus)
- Sulu-szigeteki szarvascsőrű (Anthracoceros montani)
- malabári szarvascsőrű (Anthracoceros coronatus)
- keleti szarvascsőrű (Anthracoceros albirostris)
- palawani szarvascsőrű (Anthracoceros marchei)
- Aceros (Hodgson, 1844) – 5 faj
- vöröshasú szarvascsőrű (Aceros nipalensis)
- ráncos szarvascsőrű (Aceros corrugatus)
- vörösnyakú szarvascsőrű (Aceros waldeni)
- sárganyakú szarvascsőrű (Aceros leucocephalus)
- sisakos goge (Aceros cassidix)
- Rhyticeros (Reichenbach, 1849) – 5 faj
- goge vagy barázdás szarvascsőrű (Rhyticeros undulatus) vagy (Aceros undulatus)
- andamáni szarvascsőrű (Rhyticeros narcondami) vagy (Aceros narcondami)
- szumbai szarvascsőrű (Rhyticeros everetti) vagy (Aceros everetti)
- sárgatorkú szarvascsőrűmadár (Rhyticeros subruficollis) vagy (Aceros subruficollis)
- pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) vagy (Aceros plicatus)
- Penelopides (Reichenbach, 1849) – 6 faj
- luzoni szarvascsőrű (Penelopides manillae)
- mindorói szarvascsőrű (Penelopides mindorensis)
- tariktik szarvascsőrű (Penelopides panini)
- samari szarvascsőrű (Penelopides samarensis)
- mindanaói szarvascsőrű (Penelopides affinis)
- makasszári szarvascsőrű (Penelopides exarhatus)
Képek szerkesztés
-
koronás tokó (Tockus alboterminatus) -
szürke tokó (Tockus nasutus) -
homrai (Buceros bicornis) -
tűzvörös szarvascsőrű (Buceros hydrocorax) -
tariktik szarvascsőrű (Penelopides panini) -
üstökös szarvascsőrű (Aceros comatus) -
sárganyakú szarvascsőrű (Aceros leucocephalus) -
ráncos szarvascsőrű (Aceros corrugatus) -
vörösnyakú szarvascsőrű (Aceros waldeni) -
goge (Aceros undulatus) -
trombitás szarvascsőrű (Ceratogymna bucinator) -
szürkeképű szarvascsőrű (Bycanistes subcylindricus)
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar nevek egy része
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek egy része
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 507–508. o. ISBN 963-9257-15-X
