Bucsje
Bucsje (horvátul: Bučje Gorjansko, 1900-ig Bučje) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Drenyéhez tartozik.
| Bucsje (Bučje Gorjansko) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Drenye |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31423 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 62 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 147 m |
| Terület | 6,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 25′ 40″, k. h. 18° 14′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 25′ 40″, k. h. 18° 14′ 40″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Eszéktől légvonalban 36, közúton 45 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 18, közúton 21 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi nyúlványai alatt, a Vuka völgyében fekszik.
Története szerkesztés
Horvát történészek szerint a mai Bucsje azonos a középkorban 1477-ben „Bwchye” néven említett praediummal.[2] Csánki Dezső a középkori Valkó megyében egy Bucsjét ismer, melyet 1476-ban „Bwchye” alakban említenek, mint Atak városához tartozó birtokot, [3] ezt azonban nem azonosítja a mai Bucsjével. A török hódítás előtt számos falu (Gospođinci, Brešćanovci, Dubovac, Orešanci, Tisovci, Jeskovci és Kukavičinci) lézetett a mai Bucsje környékén, ezek azonban a török megszálláskor elpusztultak. A mai települést 1730 körül pravoszláv vlachokkal telepítette be akkori földesura Bakić diakovári és boszniai püspök. 1758-ban 16 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Bucsie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bucsje” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bucsje” néven 95 házzal, 14 katolikus és 524 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A 19. században a lakosság száma lényegesen megnőtt. A század második felében szlovák családok települtek be.
A településnek 1857-ben 122, 1910-ben 269 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-szerb, 46%-a szlovák anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 45%-a horvát, 41%-a szerb, 11%-a szlovák nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 73 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 122 | 145 | 154 | 177 | 247 | 269 | 278 | 295 | 278 | 283 | 242 | 195 | 146 | 122 | 98 | 73 |
Nevezetességei szerkesztés
Pravoszláv fa haranglába.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Bösendorfer: Crtice iz slavonske povijesti Osijek, 1910. 217. o.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...82. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 63. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források szerkesztés
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
További információk szerkesztés
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
