Bukkófélék
A bukkófélék (Bucconidae) a madarak (Aves) osztályának és a harkályalakúak (Piciformes) rendjének egyik családja.
Bukkófélék | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Bukkófélék témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bukkófélék témájú médiaállományokat és Bukkófélék témájú kategóriát. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/White_whiskered_puffbird.jpg/250px-White_whiskered_puffbird.jpg)
Ebbe a családba jelenleg 38 élő faj tartozik.
Rendszertani besorolásuk és kifejlődésük
szerkesztésEzt a madárcsaládot, azaz a Bucconidae nevű családi szintű taxont, 1821-ben, Thomas Horsfield amerikai orvos és természettudós alkotta meg. 1930-ban, Alexander Wetmore amerikai ornitológus és paleontológus, az „A Systematic Classification for the Birds of the World” című művében, ezt a madárcsaládot a harkályalakúak rendjébe helyezte be; a bukkófélék elhelyezkedése e renden belül megváltozott 1951-ben és 1960-ban.[1] A bukkófélék és a rokon jakamárfélék (Galbulidae) harkályalakúak közé való besorolása megkérdőjelezett volt, mivel csontozatilag és izomzatilag, nem a harkályokra hasonlítanak, hanem inkább a harkályok legközelebbi rokonaira, a szalakótaalakúakra (Coraciiformes). Azonban a 2003-ban végzett sejtmag DNS-vizsgálatok (nDNA) azt mutatták, hogy a bukkók és a jakamárok a Galbuli alrendbe tömörülve, testvércsoportja, a többi harkályalakút összefoglaló Pici alrenddel; továbbá az a tulajdonságuk, melyben két ujjuk előre- és kettő hátranéz, már a két csoport különválása előtt ki volt alakulva.[2] Per Ericsonnak és társainak a genom DNS-vizsgálatai (gDNA), megerősítették ezt a tényt.[3] 1990-ben, Sibley és Ahlquist azt javasolták, hogy a Galbuli alrendet, Galbuliformes néven rendi szintre kéne emelni;[4] egyesek ezt a rendszerezést követik.[5]
2004-ben, a molekuláris kutatások azt mutatták, hogy a Nonnula-fajok, körülbelül 25 millió éve váltak le a többi bukkófélék közös őseiről. Ezeket követték, a Malacoptila nembéli madarak, körülbelül 19,1 millió évvel ezelőtt.[6] A wyomingi Lincoln megyében a kutatók rábukkantak egy kora eocén korszaki, fosszilis szárnyra, melyet először ősbukkófélének véltek, és elnevezték Primobucco mcgrewinak.[7] Azonban 2010-ben, ugyanehhez a fajhoz tartozó 12 darab teljesebb csontváz is előkerült; ezeknek tanulmányozása bebizonyította, hogy ez a régen kihalt madár nem egy ősbukkófaj, hanem inkább egy kezdetleges szalakótaféle (Coraciidae).[8]
Előfordulásuk
szerkesztésA bukkófélék az alföldek erdeiben és az Amazonas medencéjének erdős területein, kisebb számban északra Dél-Mexikóig és délre Paraguayig fellelhetők. A bukkóféléket nehéz megfigyelni, és nincs megbízható adat állományaik létszámáról. Mindazonáltal az elterjedési területükön élő többi madárhoz hasonlóan őket is veszélyezteti élőhelyük pusztulása.
Megjelenésük
szerkesztésEzek a madarak fajtól függően 13-30 centiméter hosszúak és 30-90 gramm a testtömegük. A fajok nagyon különböző színezetűek lehetnek. A bukkófélékre jellemző, hogy nagy a fejük és rövid, zömök a testük. Csőrük is nagy, egyes fajoké hajlott. Kivételes jelenség a jó testfelépítésű, kis fejű fecskebukkó (Chelidoptera tenebrosa). Két-két előre- illetve hátranyúló lábujjuk a harkállyal való rokonságra utal.
Életmódjuk
szerkesztésA bukkófélék leginkább magányosan, néha csapatokban élnek. Táplálékuk rovarok és kisebb gyíkok. Zsákmányaikat egy faágról lesik meg, itt órákig is ülhetnek mozdulatlanul.
Szaporodásuk
szerkesztésA költési időszak általában az év első felében van. A fészekalj 2-3 fehér, kerek tojásból áll. A tojásokat, egyes fajok, a talajba vájt üregekbe, míg mások a termeszvárakba rakják. A kotlás időtartama nem ismert, de mindkét szülő szerepet vállal benne. A fiatal madarak 20-30 naposan repülnek ki.
Rendszerezés
szerkesztésA családba az alábbi 10 nem tartozik:[9]
- Bucco Brisson, 1760 – 4 faj
- Chelidoptera Gould, 1837 – 1 faj
- Hapaloptila P. L. Sclater, 1881 – 1 faj
- Hypnelus Cabanis & Heine, 1863 – 2 faj
- Malacoptila G. R. Gray, 1841 – 7 faj
- Micromonacha P. L. Sclater, 1881 – 1 faj
- Monasa Vieillot, 1816 – 4 faj
- Nonnula P. L. Sclater, 1854 – 6 faj
- Notharchus Cabanis & Heine, 1863 – 6 faj
- Nystalus Cabanis & Heine, 1863 – 6 faj
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Wetmore, Alexander (1930. július 2.). „A Systematic Classification for the Birds of the World”. Proceedings of the United States National Museum 76 (2821), 6. o. DOI:10.5479/si.00963801.2821.
- ↑ (2003) „Molecular support for a sister group relationship between Pici and Galbulae (Piciformes sensu Wetmore 1960”. Journal of Avian Biology 34 (2), 185. o. [2018. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1034/j.1600-048X.2003.03103.x. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
- ↑ (2006) „Diversification of Neoaves: integration of molecular sequence data and fossils”. Biology Letters 2 (4), 543–547. o. DOI:10.1098/rsbl.2006.0523. PMID 17148284.
- ↑ Feduccia, Alan. The Origin and Evolution of Birds. Yale University Press, 341. o. (1999. július 2.). ISBN 9780300078619
- ↑ Hans Winkler, David A. Christie & David Nurney. Woodpeckers: An Identification Guide to the Woodpeckers of the World. A&C Black (2010). ISBN 9781408135044
- ↑ Witt, C.C. (2004), Rates of Molecular Evolution and their Application to Neotropical Avian Biogeography Archiválva 2006. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, Ph.D. dissertation, Louisiana State University
- ↑ Brodkorb, Pierce (1970. július 2.). „An Eocene Puffbird from Wyoming”. Rocky Mountain Geology 9 (1), 13–15. o. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
- ↑ (2010) „Primobucco mcgrewi (Aves: Coracii) from the Eocene Green River Formation: New Anatomical Data from the Earliest Constrained Record of Stem Rollers”. Journal of Vertebrate Paleontology 30 (1), 215–25. o. DOI:10.1080/02724630903412414.
- ↑ Complete Birds of the World. National Geographic, 187. o. (2009)
Források
szerkesztés- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek egy része
- Stiles and Skutch, A guide to the birds of Costa Rica ISBN 0-8014-9600-4
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Puffbird című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés- Bukkóféléket ábrázoló videók az Internet Bird Collection honlapján