Főmenü megnyitása

Cadore

történelmi tartomány, földrajzi régió Észak-Olaszországban

A Cadore vagy Cadore-völgy, olaszul: il Cadore, ladin nyelvjárosokban l Cadore vagy l Cador;[1][2] egy földrajzi terület Észak-Olaszországban, Veneto régió Belluno megyéjében. A Piave és a Boite folyók felső folyásának völgyeit és a környező hegyvidéket, köztük a Comelico-vidéket foglalja magában.

Cadore
Közép-Cadore: Kilátás Pieve di Cadore felől a Crissin-Tudaio hegységre
Közép-Cadore: Kilátás Pieve di Cadore felől a Crissin-Tudaio hegységre
Elhelyezkedés Belluno megye, Veneto,  Olaszország
Fontosabb települések Pieve di Cadore
Auronzo di Cadore
Népesség
Népesség32 179
Népsűrűség 23.5
Községek átlagos népességszáma 32 180 (2011)
Földrajzi adatok
Terület1427 km²
Folyóvizek Boite, Piave
Résztájegységek Comelico (Alto Cadore)
Centro Cadore
Térkép
Közép-Cadore (világos zöld) és Comelico (Felső-Cadore, sötétebb zöld) helyzete Belluno megyén belül
Közép-Cadore (világos zöld) és Comelico (Felső-Cadore, sötétebb zöld) helyzete Belluno megyén belül
Elhelyezkedése
Cadore (Észak-Olaszország)
Cadore
Cadore
Pozíció Észak-Olaszország térképén
é. sz. 46° 30′ 33″, k. h. 12° 21′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 33″, k. h. 12° 21′ 26″

FekvéseSzerkesztés

A Cadore-vidék egy nagy kiterjedésű összefüggő völgyrendszer, melyet északon és nyugaton a Dolomitok, keleten a Friuli-Dolomitok(wd) (Dolomiti Friulane), más néven Piavén-túli Dolomitok (Dolomiti d’Oltre-Piave) hegycsoportjai határolnak. A régió két nagy folyója a Boite és a Piave. A Cadore-völgy a Longarone város fölötti folyószakaszokat foglalja magába. Községeinek egy részében ladin nyelvű lakosság él.

A Cadore-vidék területe teljes egészéebn Veneto régió Belluno megyéjében fekszik. Nyugaton Trentino megyével, északon Dél-Tirollal (az olasz Bolzano megyével) és az ausztriai Kelet-Tirollal határos. Keleten Friuli északi részével, Karniával határos.

A történelmi Cadore tartomány egykor a Velencei Köztársaság része volt. Északi, magashegyi területe, Felső-Cadore (Alto Cadore) közigazgatásilag ma Comelico községeihez van csatolva.

KözigazgatásaSzerkesztés

A jelenkori Cadore-vidék négy, bizonyos helyi autonómiát élvező „hegyközség-csoportra” (olaszul: comunità montana, németül: Berggemeinschaft vagy Bezirksgemeinschaft) van felosztva:

TörténelmeSzerkesztés

 
Cadore történelmi részei:
Sárga: Közép-Cadore (Centro Cadore),
zöld: Comelico és Sappada,
világoskék: a Boite-völgy (Val Boite),
sötétkék: a „hegyentúli” zónák (Oltremonti).

Az i. e. 2. században a rómaiak foglalták el a Cadore-völgyet. Augustus császár idején a Cadubriumnak vagy Cadubriának nevezett vidéket a birodalom X. régiójába (Venetia et Histria)(wd) tagolták be.

973-tól a Cadorei Grófság a Freisingi Püspökség) birtokába jutott. Átmenetileg a Karintiai Hercegséghez(wd), majd 1077-től az Aquileiai patriarkátushoz tartozott. 1338-ban megalakult a cadorei régió autonóm önkormányzati tanácsa, a Magnifica Comunità di Cadore(wd). Ennek státusát 1347-ben az Aquileiai patriarkátus is elismerte. 1420-ben, amikor a Velencei Köztársaság elfoglalta Friulit, Cadore velencei birtokká („védnökséggé”) vált. Az itáliai háborúk során 1508–1509-ben I. Miksa német-római császár csapatai megkísérelték elfoglalni Cadorét, melyet németül: Cadober vagy Gadraub néven neveztek, de a velenceiek, cadorei csapatokkal megerősítve legyőzték a támadókat. 1511-ben azonban Miksa újabb hadjárattal elfoglalta a Cadore északi részén fekvő Hayden (mai nevén Cortina d’Ampezzo) városát, amely ezután a Habsburg Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia része maradt egészen 1919-ig.

Cadore többi része a koalíciós háborúkig a Velencei Köztársaság része maradt. Az osztrák közigazgatás alatt fennmaradtak az ősi cadorei önkormányzati formációk 1806-ig, ekkor a pozsonyi békeszerződés értelmében a Habsburg Birodalom összes itáliai területét a napóleoni Itáliai Királysághoz csatolták. 1815-ben a bécsi kongresszus határozata Cadorét az Osztrák Császársághoz csatolta, Veneto és Lombardia tartományokkal együtt. Az olasz ajkú lakosság ellenérzéssel fogadta a változást, és a risorgimento mozgalmát támogatta. Az 1848–49-as itáliai forradalom idején, 1848 májusában Pietro Calvi(wd) vezetésével népfelkelés tört ki az osztrák uralom ellen, de leverték, Calvit 1855-ben halálra ítélték és kivégezték.

1866-ban Ausztria elvesztette Velencét is. Az Olasz Királyságban a Cadore-vidék (a volt velencei területekkel együtt) megőrizhetett bizonyos mértékű autonómiát. Az első világháborúban a délnyugati front egyik szakasza 1915-től kezdve a Cadore-vidéken át húzódott, 1917 végéig heves harcok folytak az olasz hegyivadászok (alpinik) és az osztrák–magyar területvédelmi erők között. A fasizmus idején kialakuló centralista államrendszerben a Cadore elvesztette részleges autonómiáját is, ezt a második világháború utáni regionalizáció idején, Veneto régió részeként sem kapta már vissza.

A Cadore-vidéken belül a hegyi és a síkvidéki községeket erős történelmi-etnikai különbségek választják el. Az Ausztriához jobban kötődő csoportok többször kezdeményezték átcsatolásukat Venetótól Trentino-Dél-Tirol régióhoz, a helyi politikusok pedig legalább Venetón belüli autonóm státusért küzdenek.

Gazdaság, idegenforgalom, turizmusSzerkesztés

A Cadore-völgy egyik ismert mellékneve „a fagylaltkészítők völgye” (Valle dei Gelatieri). Az Ausztriában, Németországban, Svájcban dolgozó olasz fagylaltkészítő műhelyek tulajdonosainak legnagyobb része erről a vidékről származik. Az 1920-as évektől kezdve vándoroltak ki, sokáig csak idénymunkásként dolgoztak az Alpoktól északra, nyáron fagylaltot árultak, a teleket hazájukban töltötték.[4][5]

A második világháború után a Cadore-vidék infrastruktúrája, úthálózata nagyot fejlődött, a régió bekerült a nemzetközi kereskedelem vérkeringésébe. Iparvállalatok települtek be, köztük az agordói Luxottica szemüveggyár. Fellendült a hegyi turizmus, télisport-központok épültek ki, a Civetta és Monte Pelmo környéke a Dolomiti Superski regionális sípálya-szövetség tagjává vált.

Nevezetes cadorei személyekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Comunità Montana Comelico e Sappada - Sportello Ladino (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 27.)
  2. Dizionario di toponomastica. Storia e significato dei nomi geografici italiani (olasz nyelven). Torino: UTET, 261. o. (2006) 
  3. Comunità montana Centro Cadore, Webseite der Bergschaft
  4. (2004. április 1.) „Das Tal der Gelatieri” (német nyelven). Die Zeit (zeit.de) 15. (Hozzáférés ideje: 2019. július 19.)  
  5. Scopriamo il luogo dove è nato il gelato: la Valle di Cadore (olasz nyelven). siviaggia.it. (Hozzáférés: 2019. július 17.)

Kapcsolódó információSzerkesztés

  •   A Wikimédia Commons tartalmaz Maps of the province of Belluno témájú kategóriát.
  • Cadore és a Comelico, Velence és Veneto tartomány., Itáliai tájak (magyar nyelven). Budapest: Touring Club Italiano – Merhavia, 291-293. o. (2002). ISBN 963 9172 55 3 
  • Consorzio Turistico Val Comelico Dolomiti. valcomelico.it. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
  • Giandomenico Zanderigo Ròsolo. Appunti per la storia delle Regole del Cadore nei secoli XIII-XIV (olasz nyelven) (1982) 
  • Italo Zandonella Callegher. Dolomiti della Val Comelico e Sappada (olasz nyelven). Bolzano: Athesia (1991) 
  • Marta Mazza. Comelico e Sappada (olasz nyelven). Belluno-Venezia: Regione Veneto (2004) 
  • Piergiorgio Cesco-Frare (2011). „Le strade delle peccore. Note etnografiche e toponomastiche in margine agli antichi laudi del centenaro di Comèlico Inferiore” (olasz nyelven). Archivio Storico di Belluno Feltre e Cadore anno LXXXII (346).  

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés