Carcharocles chubutensis

fosszilis porcoshal-faj

A Carcharocles chubutensis vagy Carcharodon subauriculatus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Otodontidae vagy a recens heringcápafélék (Lamnidae) családjába tartozó faj.

Carcharocles chubutensis
Evolúciós időszak: Középső oligocén - kora pliocén, 28–5 Ma
Egy törött fog
Egy törött fog
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Heringcápa-alakúak (Lamniformes)
Család: Otodontidae / Heringcápafélék (Lamnidae)
Nem: Carcharocles / Carcharodon
Faj: C. chubutensis / C. subauriculatus
Tudományos név
Carcharocles chubutensis / Carcharodon subauriculatus
Agassiz, 1843
Szinonimák
  • Carcharodon mexicanus
  • Carcharodon productus
  • Megaselachus chubutensis Glikman, 1964
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Carcharocles chubutensis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Carcharocles chubutensis témájú kategóriát.

Tudnivalók szerkesztés

A Carcharocles chubutensis a középső oligocén korszaktól, egészen a kora pliocén korszakig maradt fenn, körülbelül 28-5 millió évvel ezelőtt..[1] Az úgynevezett „óriásfogú cápák” egyike. A hatalmas óriásfogú cápa (C. megalodon) egyik ősének vélik,[1] de mivel a miocén és pliocén korok idején a két cápa kortárs volt, egyesek úgy vélik, hogy a C. chubutensis csak egy alakváltozata volt a C. megalodonnak.[1] Épp úgy, mint a híres utódja esetében, a szóban forgó cápának sem ismert a pontos neme. Míg sokan az 1923-ban megalkotott Carcharocles nembe helyezik, addig a faj első leírója, Louis Agassiz svájci paleontológus és biológus szerint, ez a cápa inkább a Carcharodon nembe tartozik.[2] A rendszertani besorolásáról folyó viták még nem értek véget.

Létezésének idején, a Föld számos tengerében előfordult. Maradványait, melyek főleg fogakból és csigolyaközepekből, ritkán porccsontokból állnak, megtalálták Észak-[3] és Dél-Amerikában,[3] Európában,[4] Afrikában,[5] Kubában[6] és Puerto Ricóban.[7]

A C. chubutensis és a C. megalodon fogai nagyon hasonlítanak,[8] azonban az előbbinek a fogai karcsúbbak, fogkoronájuk íveltebb és a szélek fűrészezettsége finomabb.[3] A fog hegyétől az egyik foggyökér széléig 130 milliméter van;[9] ebből az adatból 1996-ban, Gottfried és társai kiszámították, hogy a porcos hal, körülbelül 12,2 méter hosszú lehetett;[9] tehát nagyobb volt mint a C. angustidens.[10]

Feltételezések szerint, ennek a cápának a Carcharocles angustidens az őse.[1][11][12]

Az őslénykutatók kutatásai azt mutatják, hogy idővel ez a cápafaj élőhelyeket cserélt, megvolt neki az a képessége, hogy ha nem kedvező környezeti változások léptek fel, átköltözzön egy megfelelőbb élőhelyre.[3]

Korának egyik csúcsragadozója volt, és meglehet, hogy halakkal, tengeri teknősökkel, cetekkel - méretének köszönhetően, akár bálnákkal - és tengeritehenekkel táplálkozott.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d Renz, Mark. Megalodon: Hunting the Hunter. PaleoPress, 26–30. o. (2002). ISBN 0-9719477-0-8 
  2. Great White Sharks: The Biology of Carcharodon carcharias. Academic Press (1996). ISBN 0-12-415031-4 
  3. a b c d e (2004) „Giant-toothed White Sharks and Wide-toothed Mako (Lamnidae) from the Venezuela Neogene: Their Role in the Caribbean, Shallow-water Fish Assemblage”. Caribbean Journal of Science 40 (3), 362–368. o.  
  4. Marsili, Stefano (2007. március 1.). „Early Miocene vertebrates from Montagna della Maiella, Italy”. Annales de Paléontologie, Italy 93 (1), 27–66. o, Kiadó: Elsevier. DOI:10.1016/j.annpal.2007.01.001.  
  5. Cook, Todd D. (2010. február 18.). „A Miocene selachian fauna from Moghra, Egypt”. Historical Biology, Egypt 22, 78–87. o. DOI:10.1080/08912960903249329. (Hozzáférés: 2010. május 10.)  
  6. Iturralde-Vinent, M. (1996). „CATALOG OF CUBAN FOSSIL ELASMOBRANCHII (PALEOCENE--PLIOCENE) AND PALEOOCEANOGRAPHIC IMPLICATIONS OF THEIR LOWER--MIDDLE MIOCENE OCCURRENCE”. Boletín de la Sociedad Jamaicana de Geología, Cuba 31, 7–21. o. [2010. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 10.)  
  7. Nieves-Rivera, Angel M. (2003). „New Record of the Lamnid Shark Carcharodon megalodon from the Middle Miocene of Puerto Rico”. Caribbean Journal of Science 39, 223–227. o.  
  8. (2006) „Tracing the ancestry of the GREAT WHITE SHARK”. Journal of Vertebrate Paleontology 26 (4), 806–814. o. DOI:[806:TTAOTG2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2006)26[806:TTAOTG]2.0.CO;2]. ISSN 0272-4634. (Hozzáférés: 2007. december 25.)  
  9. a b Andres, Lutz: Megatooth Fossils Found at the Calvert Cliffs of Maryland. (Hozzáférés: 2010. május 10.)
  10. (2001) „An Associated Specimen of CARCHARODON ANGUSTIDENS (CHONDRICHTHYES, LAMNIDAE) From the LATE OLIGOCENE of NEW ZEALAND, with comments on CARCHARODON Interrelationships”. Journal of Vertebrate Paleontology 21 (4), 730–739. o. DOI:[0730:AASOCA2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2001)021[0730:AASOCA]2.0.CO;2]. ISSN 0272-4634.  
  11. Andres, Lutz: C. megalodon — Megatooth Shark, Carcharodon versus Carcharocles, 2002. (Hozzáférés: 2010. május 10.)
  12. Bruner, John. „The "Megatooth" shark, Carcharodon megalodon”, Mundo Marino Revista Internacional de Vida Marina (Hozzáférés: 2010. május 10.) 

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Carcharocles chubutensis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés