Főmenü megnyitása

Cirókahosszúmező (szlovákul: Dlhé nad Cirochou, korábban Cirocké Dlhé) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Cirókahosszúmező (Dlhé nad Cirochou)
Dlhé nad Cirochou, Rímsko-katolícky kostol.jpg
Cirókahosszúmező címere
Cirókahosszúmező címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rang község
Polgármester Ján Kníž
Irányítószám 067 82
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség1936 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Terület26,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cirókahosszúmező (Szlovákia)
Cirókahosszúmező
Cirókahosszúmező
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′, k. h. 22° 04′Koordináták: é. sz. 48° 58′, k. h. 22° 04′
Cirókahosszúmező weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cirókahosszúmező témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Szinnától 7 km-re délnyugatra, a Ciróka-patak bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1342-ben említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. 1774-től a Szirmay családé.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Cziroka Hosszú mező. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, a’ kinek lakásával díszesíttetik, fekszik nap kel. Cziróka Belyához, délr. Modrához 1/2 órányira, határja 3 nyomásbéli, búzát, gabonát, és egyebet középszerűen terem, határja térséges, majd hegyes, és agyagos is, bik fa erdeje van, malmai jók, piatzok Homonnán.[2]

Később a Grünwald és Grósz családok birtoka.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cziroka-Hosszúmező, nagy tót falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Homonnához keletre 2 órányira: 1451 kath., 7 evang., 32 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 1330 h. szántóföld. Hegyes, erdős határ. Két malom a Cziroka patakján. F. u. Szirmay.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Czirókahosszúmező, czirókamenti tót kisközség. Van 258 háza és 1357 róm. kath. vallású lakosa. Szintén a homonnai uradalomhoz tartozott, de 1774-ben már a Szirmay Sándoré. A Szirmayak maradnak azután hosszú időn át birtokosai. Jelenleg dr. Kolpaszky Istvánnak van itt nagyobb birtoka és régi nemesi kuriája, melyet még a Szirmayak építtettek. A faluban fennálló róm. kath. templom a XV. században épült, de már át van alakítva.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1377, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel és cigány kisebbséggel.

2001-ben 2123 lakosából 2100 szlovák volt.

2011-ben 2040 lakosából 2023 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés