Csanakfalu

Falu, Győr (1970-)

Csanakfalu 1970 óta Ménfőcsanak részeként Győr város része Győr-Moson-Sopron vármegyében. 1934 előtt Győr vármegye Sokoróaljai járásának egyik kisközsége volt, akkor Csanakheggyel és Ménfővel vonták össze, az új, 1970-ig létező község volt Ménfőcsanak.

Csanakfalu
Közigazgatás
TelepülésGyőr
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Csanakfalu (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Csanakfalu
Csanakfalu
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
é. sz. 47° 37′ 35″, k. h. 17° 36′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 35″, k. h. 17° 36′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanakfalu témájú médiaállományokat.

Elhelyezkedése

szerkesztés

A falut a 8311-es mellékút mentén található. A Győr–Celldömölk-vasútvonal már megszűnt Ménfőcsanak megállóhelye eredetileg Csanakfalu nevét viselte

Története

szerkesztés

Csanakfalu, magyar kisközség, a győr-fehringi vasútvonal mentén, a Marczal folyótól félórányi távolságban, 69 házzal és 399 róm. kath. vallású lakossal. Plébániája 1787-ben keletkezett. Vasúti állomáshely, postája Ménfőn és távírója Kismegyeren van. A győriek kedvelt kiránduló helye; számos előkelő győri polgárnak van itt csinos nyaralója és szőlőbirtoka. Már 1216-ban, III. Incze pápa bullájában villa Chonick néven falu. A szentmártoni apátság ősi birtoka, mely a török világban behódolt, és 1617-ben majdnem egészen elpusztult. Alig kezdett ismét telepedni, 1683-ban az átvonuló török hadak ismét elpusztították. Később, 1729-ben németeket telepítettek ide. A község csak a legújabb korban magyarosodott meg teljesen. 1727-ben és 1729-ben Chonak faluban mindössze nyolcz jobbágyot írtak itt össze. A községben Hilbert Károly orsz. képviselőnek gőzmalma van. 1863-ban a falu nagyobb része leégett. Határában áll a történelmi nevezetességű Királyszéke nevű halom, a hol a győri és komárommegyei nemességgel hajdan királyi, nádori és megyei gyűléseket tartottak, mint többek között Konth Miklós nádor 1351-ben, Ilsvay nádor 1394-ben és Gara nádor 1375-ben és 1386-ban.

Nevezetes személyek

szerkesztés