Csendespatak, (1899-ig Stelbach, szlovákul: Tichý Potok, korábban Štelbach, németül: Stellbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Csendespatak (Tichý Potok)
Slovakia Tichy Potok 1.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rang község
Polgármester Ľubica Džugánová
Irányítószám 082 74 (pošta Brezovica)
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség323 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság527 m
Terület8,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csendespatak (Szlovákia)
Csendespatak
Csendespatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′, k. h. 20° 47′Koordináták: é. sz. 49° 09′, k. h. 20° 47′
A Wikimédia Commons tartalmaz Csendespatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Eperjestől 42 km-re, Kisszebentől 25 km-re északnyugatra a Tarca partján fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a német stihl (csendes) és bach (patak) szavakból származik. A magyar és a szlovák név is ennek tükörfordítása.

TörténeteSzerkesztés

1427-ben Stelbach néven említik először, mint a Berzeviczy és Tarcsay család tarcsai uradalmának faluját, ekkor 8 portája volt. Temploma már a 14. században állt. A 15. században a községbe román pásztorokat telepítettek, akik az ortodox vallást is magukkal hozták. Mellettük szintén keleti vallású ruszinok is éltek. A 16. században Csendespatak a közepes nagyságú falvak közé számított, már ekkor működött iskola is a faluban. A település 1682-ben leégett. 1787-ben 58 háza volt 409, 1828-ban 81 ház volt 600 lakossal. Lakói állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással foglalkoztak. 1844-ben, 1908-ban, 1922-ben és 1956-ban árvizek pusztítottak a faluban.

Vályi András szerint "STELBACH. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Berzeviczy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Tarcza vize mellett, Berzeviczéhez közel, mellynek filiája; határja meglehetős, fája, réttye, legelője van, piatza sints meszsze."[2]

Fényes Elek szerint "Stelbach, orosz falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez nyugotra 3/4 mfd. 17 r., 558 g. kath., 30 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Földe kevés és sovány, de erdeje, szénája elég. F. u. többen. Ut. p. Bártfa."[3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 612, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 393 lakosából 332 szlovák és 34 ruszin volt.

2011-ben 348 lakosából 261 szlovák és 58 ruszin volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Görögkatolikus temploma a 14. század elején épült gótikus stílusban. 1696-ban újjáépítették, 1862-ben bővíttették.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés