Főmenü megnyitása

Csengery János

klasszika-filológus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja

Csengery János, neve előfordul olykor Csengeri formában is (Szatmárnémeti, 1856. október 2.Graz, 1945. április 21.) klasszika-filológus, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1892, rendes: 1920, tiszteleti: 1930.)

Csengery János
Csengery János 1935-ben
Csengery János 1935-ben
Született 1856. október 2.
Szatmárnémeti, Magyarország
Elhunyt 1945. április 21. (88 évesen)
[Graz ], Ausztria
Nemzetisége magyar
Házastársa Udvardi Szaniszla
Foglalkozása klasszika-filológus, egyetemi tanár, MTA-tag, La Fontaine Társaság elnöke, Kisfaludy Társaság tagja, Erdélyi Irodalmi Társaságának Kolozsvárt rendes tagja, majd titkára, később alelnöke.
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengery János témájú médiaállományokat.

Kutatási területe: Görög és latin irodalom, nyelvészet és műfordítás.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Apja Czenger János pénzügyi tisztviselő, anyja Track Anna. Az apa később a Czenger vezetéknevet Csengerire magyarosította. A korabeli zsidó sajtó és történetírás kikeresztelkedett zsidóként tartotta számon.[1] A fiú iskoláit Szatmárnémetiben kezdte, majd jó tanulmányi eredményeire való tekintettel szülei beíratták a debreceni Piarista Gimnáziumba, onnan pedig átvitték Debreceni Református Kollégiumba, s ott tett érettségi vizsgát. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte magyar-latin-görög szakon. 1879-ben nyert középiskolai tanári oklevelet. Egyetemi doktori vizsgát tett 1880-ban.

Vidéki és budapesti középiskolákban tanított. 1883-ban a Katona Józsefről elnevezett Óda-pályázat nyertese lett. 1891-ben magántanári képesítést szerzett a Budapesti Tudományegyetemen. Tanulmányutakat tett Németországban (1891), Franciaországban (1898, 1900), Görögországban (1905), járt Egyiptomban és gyakorta Olaszországban. 1896-tól a kolozsvári egyetem, majd 1921-1927 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Klasszika-Filológiai Tanszékét vezette. 1921/22-ben ő látta el a Bölcsészettudományi Kar dékáni feladatait, majd az 1924/25-ös tanévre őt választották meg a szegedi egyetem rektorának. 1925/26-ban prorektori funkciót töltött be. 1927. augusztus 31-én vonult nyugdíjba. Elismerésül munkásságáért kitüntetésben részesült, amelynek keretében ő és leszármazottai felvehették a "Csengeri" vezetéknév "y"-onos írásmódját.

1880-tól haláláig kiterjedt műfordítói munkásságot folytatott; görög és latin írók (Homérosz, Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Catullus, Tibullus, Martialis, Horatius, Vergilius) műveit fordította magyarra.

MűveiSzerkesztés

 
Ὅμηρος[2] Homérosz

TanulmányokSzerkesztés

  • A görög rhetorika ókori irodalma. Egyetemes Philologiai Közlöny,[3] (1882.)
  • A főbb költői fajok kifejlődése a görög irodalomban. Egyetemes Philológiai Közlöny, (1891.)
  • Homeros (1888). Győr, Gross Gusztáv. 42 p.
  • Jegyzetek Homeros Iliásához. Budapest, 1888.
  • Jegyzetek Homeros Odysseájához. Budapest, 1889.
  • A római irodalom története (1904). Budapest, Franklin. 104 p. (Klny. az Egyetemes irodalomtörténet II. kötetéből)
  • Az ókori klasszikusok jelentősége a középiskolában. Magyar Közművelődés, (1925)
  • Vergilius és a kereszténység. Magyar Kultúra (1930. december 20.)
  • Vergilius a magyar költészetben (1931). Budapest, MTA. 36 p.
  • Arany János és az ókori klasszikusok : tiszteleti tagsági székfoglaló a nagykőrösi Arany János Társaság Arany-emlékünnepén (1933). 18 p. (Klny. a Budapesti Szemléből).

Műfordítások görögbőlSzerkesztés

  • Homeros Iliasa, iskolai használatra. Bő szemelvényekkel és bevezetésekkel. Budapest, 1886. (A bevezetés ujra: Tanulók Könyvtára 40.)
  • Homeros Odysseája, iskolai használatra. Budapest, 1887.
  • Aeschylos oresteiája : dráma trilógia 1901. Budapest, Franklin.
  • Aischylos tragédiái, 1903. Budapest, MTA
  • Euripides: Herakles - Hippolytos. Görög és latin remekírók (Latkóczy Mihállyal), 1909. Budapest, Franklin Társulat.
  • Aeschylos Oresteiája : drámai trilogia : 2. jav. kiad. : A Kisfaludy Társaság Széher Árpád-féle pályázatán jutalmat nyert műfordítás; kiadja a Kisfaludy-Társaság, 1911. 228 p.
  • Euripides: Phoinikiai nők - Medeia, Görög és latin remekírók. 1911. Budapest, Franklin.
  • Euripides drámái, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva 1911-1919. Budapest, MTA.
  • Euripides elveszett drámáinak töredékei, 1926, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
  • Pindaros, Görög és római remekírók. 1929. Budapest, Globus.
  • A görög lira gyöngyei (1933). Szeged, Szegedi Városi Nyomda. 183 p.

Műfordítások latinbólSzerkesztés

Ifjúsági művekSzerkesztés

  • Tündérszép képeskönyv. Budapest, (1888.) Lizzie Mack képeivel.
  • Mulatságra üt az óra. Budapest, 1889. (H. M. Bonnet rajzaival és Cs. J. verseivel.)
  • Piczi babák kicsi képes verses könyve. Budapest, 1890.
  • Boda Máté, a kortesvezér. Budapest, 1890. (Mesemondó 18.)
  • Ludas Matyi historiája. Budapest, 1890. (Mesemondó 47.)
  • A hordós lovag. Budapest, 1890. (Mesemondó 40.)
  • Mit mesélt Náthán zsidó a török császárnak. Budapest, 1890. (Nóták, históriák, Jó Könyvek 5.)
  • Judit asszony. Budapest, 1890. (Jó Könyvek 2. sz.)
  • Debreczeni nóták. Budapest, 1890. (Jó Könyvek 61.)
  • Goethe Iphigeniája. A Kisfaludy-társaság által Lukács Krisztina pályázatán megdicsért műfordítás. Budapest, 1890. (A Kisfaludy-társaság Évlapjai XXIV. kötetében is. Először adatott a Nemzeti szinházban 1890. decz. 31.)
  • Homeros Iliasa. A közoktatási miniszter megbizásából, bő szemelvényekben ford. (prózában.) Budapest, 1891.

EgyébSzerkesztés

  • Miért pusztul a magyar nép? Budapest, (1890. 16.)

Tudományos tisztségSzerkesztés

  • Classica-Philologiai Bizottság tagja
  • Magyar Paedagogia c. szakfolyóirat szerkesztője (1892-1896)

Társasági tagságSzerkesztés

  • La Fontaine Társaság, elnök
  • Kisfaludy Társaság, tag (1904-)
  • Magyar Paedagogiai Társaság
  • Erdélyi Irodalmi Társaság, alelnök
  • Philológiai Társaság, választmányi tag
  • Magyar Nyelvtudományi Társaság, választmányi tag
  • Goethe Társaság

EmlékezeteSzerkesztés

 
Tibullus elégiái. Fordította Csengery János (1886-os kiadás)
  • Csengery János szegedi munkásságának elismeréseképpen mészkőből készült emléktáblát helyeztek el szegedi lakóháza falán (Roosevelt tér 14.), az emléktábla szövege:
„Ebben a házban élt

és alkotott

1920-1932-ig

CSENGERY JÁNOS

klasszika-filológus,

az egyetem volt rektora.”[4]

IrodalomSzerkesztés

  • Emlékkönyv Csengery János születésének 70. évfordulójára (1926). Szeged, Városi Nyomda. 310 p.
  • Tar Ibolya: A klasszika filológus Csengery János. Magyar Pedagógia, 107. évf. 2007/1. sz. 49-55. p.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Dr. Venetianer Lajos: A zsidóság szerepe az emberiség kulturájában. Egyenlőség, 1910.09.18. 18. oldal. Venetianer itt arról ír, hogy "a tudomány és irodalom különböző ágaiban előmozdították a kitértek közül az emberiség vagy egyes országok kulturáját . . . Csengeri János (sz. 1856-ban) a kolozsvári egyetem klasszika philologusa". Lásd még: Zsidó szemle 1936.03.27., 7. oldal
  2. görögül
  3. Rövidítése: Egy. Phil. Közl.
  4. Tóth Attila: In memóriam A-tól Z-ig. (Emléktáblák Szegeden, I. rész, A-CS.) Szeged, 16. évf. 2004/8. sz. 42. p.
  5. Tar Ibolya közleménye az interneten[halott link]

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés