Cserekert
Cserekert Létavértes falu jellegű, különálló településrésze.
Cserekert | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Település | Létavértes |
Irányítószám | 4281 |
Körzethívószám | 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Földrajzi nagytáj | Alföld[1] |
Földrajzi kistáj | Érmellék[1] |
Távolság a központtól | 8 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 19′ 19″, k. h. 21° 53′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 19″, k. h. 21° 53′ 21″ |
FekvéseSzerkesztés
Létavértes központjától 8 kilométerre délre, a megyeszékhelytől, Debrecentől 32 kilométerre délkeletre helyezkedik el, közvetlenül a magyar–román határ mellett. A legközelebbi település a határ túloldalán Bihardiószeg (Diosig).
MegközelítéseSzerkesztés
Csak közúton közelíthető meg, valójában zsákfalu. A Létavértest és Pocsajt összekötő 4807-es útról – a két település közt nagyjából félúton – kelet felé kiágazó, 2 kilométer hosszúságú bekötőút, vagy ahogy a helybeliek mondják: „köves út” (a 48 111-es számú mellékút) vezet a faluba; az út az iskolánál ér véget. Három utcájának neve: Május 1. (korábban Rákóczi), Jókai (vagy „felső”), Hajnal (korábban Arany János). 2017. június 16. óta tömegközlekedéssel újra elérhető. Alföldi Kéktúra pecsételőhely.
TörténeteSzerkesztés
A helybeli adatok alapján már a honfoglalás tájékán lakott település volt. A tatárjárás idején az akkori viszonyoknak megfelelően népes településnek számított. Volt időszak, amikor a határmozgások miatt Romániához csatolták. Ekkor közigazgatásilag Székelyhíd járási székhelyhez tartozott.[2]
KépekSzerkesztés
Partalja, löszletörések
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Varga János mérnöktanár: Cserekert fénykora és elnéptelenedése
Külső hivatkozásokSzerkesztés
- Összesen hatan laknak a szellemfaluban – Hvg.hu, 2013. szeptember 20.