Cserekert Létavértes falu jellegű, különálló településrésze.

Cserekert
Cserekert látképe.jpg
Közigazgatás
Település Létavértes
Irányítószám 4281
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Földrajzi nagytájAlföld[1]
Földrajzi kistájÉrmellék[1]
Távolság a központtól8 km
Elhelyezkedése
Cserekert (Magyarország)
Cserekert
Cserekert
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 19″, k. h. 21° 53′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 19″, k. h. 21° 53′ 21″
Cserekert pecsételőhely

FekvéseSzerkesztés

Létavértes központjától 8 kilométerre délre, a megyeszékhelytől, Debrecentől 32 kilométerre délkeletre helyezkedik el, közvetlenül a magyar–román határ mellett. A legközelebbi település a határ túloldalán Bihardiószeg (Diosig).

MegközelítéseSzerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, valójában zsákfalu. A Létavértest és Pocsajt összekötő 4807-es útról – a két település közt nagyjából félúton – kelet felé kiágazó, 2 kilométer hosszúságú bekötőút, vagy ahogy a helybeliek mondják: „köves út” (a 48 111-es számú mellékút) vezet a faluba; az út az iskolánál ér véget. Három utcájának neve: Május 1. (korábban Rákóczi), Jókai (vagy „felső”), Hajnal (korábban Arany János). 2017. június 16. óta tömegközlekedéssel újra elérhető. Alföldi Kéktúra pecsételőhely.

TörténeteSzerkesztés

A helybeli adatok alapján már a honfoglalás tájékán lakott település volt. A tatárjárás idején az akkori viszonyoknak megfelelően népes településnek számított. Volt időszak, amikor a határmozgások miatt Romániához csatolták. Ekkor közigazgatásilag Székelyhíd járási székhelyhez tartozott.[2]

KépekSzerkesztés


JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  2. Varga János mérnöktanár: Cserekert fénykora és elnéptelenedése

Külső hivatkozásokSzerkesztés