Nemzetközi dátumválasztó vonal

(Dátumválasztó vonal szócikkből átirányítva)

A nemzetközi dátumválasztó vonal (röviden: dátumválasztó vonal) egy képzeletbeli, cikcakkos vonal a Föld felszínén, ami a földrajzi keleti hosszúság 180°-a mentén halad észak-déli irányban, és különböző dátumú területeket választ el egymástól.

A dátumválasztó vonal (fekete vonal), és egyes időzónák határai (piros vonal) a Csendes-óceánt ábrázoló térképen

A Csendes-óceán közepén halad, és kitérőket tesz keleti vagy nyugati irányban abból a célból, hogy egy adott szigetcsoport az általa választott időzónába essen.

A dátumválasztótól keletre az egy nappal korábbi dátum érvényes, míg tőle nyugatra már egy nappal előbbre tartanak (mindkettőnél a másik dátumhoz képest).

Földrajz szerkesztés

 
A Föld forgásának ábrázolása az Északi-sark felől nézve. A dátumválasztó vonal (középről kiinduló piros csík) „maga után húzza” a mai napot. Az egyre rövidülő, más színű körív a tegnapi napot jelzi

A dátumválasztó csak elméletben észak-déli egyenes vonal. A gyakorlatban azért, hogy egy-egy ország különböző területei (amiken áthalad a keleti 180°-os hosszúsági vonal) azonos időzónához tartozzanak, a dátumválasztó kitérőket tesz. Ez történik Oroszország keleti csücskénél, ahol a dátumválasztó keletre eltér és a Csukcs-tengerben halad, így a szárazföld keleti része nincs elvágva dátum szempontjából a tőle nyugatabbra eső területektől.

A Bering-tengerben a vonal nyugati irányban tér el, hogy az Aleut-szigetek azonos dátumú időzónában legyenek. A szigetektől délre a vonal délkeleti irányban visszatér a 180°-os meridiánhoz.

A vonal a lakatlan Howland- és Baker-atolloktól délre, nem sokkal az Egyenlítő alatt keleti irányba fordul, és cikkcakkos vonalban körbeveszi Kiribati szigeteit. A vonal legkeletibb széle a Sor-szigeteknél („Line Islands”)[1] eléri a nyugati 150°Földrajzi hosszúságot (itt a különlegesnek számító UTC+14 órás zónaidőt használják).

Kiribatitól délre a vonal visszatér nyugati irányba, és áthalad Szamoa és Amerikai Szamoa között,[2] majd a nyugati 172,5°-on halad dél felé. Ezen a részen Szamoa, a Tokelau-szigetek, Wallis és Futuna, a Fidzsi-szigetek, Tonga, Új-Zéland, a Kermadec-szigetek és a Chatham-szigetek vannak azonos dátumú zónában, míg Amerikai Szamoa, a Cook-szigetek, Niue és Francia Polinézia egy napi dátummal előrébb tartanak.

Jogi helyzet szerkesztés

Minden ország szabadon és egyoldalúan megválaszthatja, hogy melyik időzóná(ka)t akarja alkalmazni, ami saját területén belül a szárazföldre és a felségvizeire érvényes. Az így meghatározott zónák nem terjednek ki a nemzetközi vizekre. Nincsen nemzetközi szervezet vagy nemzetközi szerződés, ami megszabná a dátumvonal lefutását a térképen. Ezt a térképészek az egyes országok hivatalos közlései után vezetik rá a térképekre. 1884-ben a Nemzetközi Meridián Konferencia kifejezetten visszautasította, hogy megszabjon vagy jóváhagyjon időzónákat, mivel ezek meghatározása nem esett a hatóköre alá.

A tengerészeti dátumválasztó vonal nem azonos a „nemzetközi dátumválasztó vonal”-lal, erre nemzetközi egyezmény vonatkozik. 1917-ben fogadták el egy angol-francia tengeri időmérési egyezmény keretében. Ennek javaslata értelmében a civil és katonai hajók óránként igazított időt használnak a nyílt tengeren. Az Egyesült Államok 1920-ban fogadta el a javaslatot katonai és kereskedelmi hajói részére. Ez a vonal követi a 180°-nál lévő meridiánt, de a szárazföldeknél kerülőt tesz a tenger felé. A hajóknak a közelükben lévő szárazföldön érvényes időt kell használniuk, ha azok felségvizein hajóznak, vagyis a távolság a parttól kisebb, mint 12 tengeri mérföld (kb. 22 km), de vissza kell állniuk a nemzetközi időzónák alkalmazására, ha ettől távolabb vannak. A valóságban a hajók ezeket az időket csak a rádióforgalmazásban használják, ahol illik tudni, hogy a parton mennyi az idő. Belső használatra a hajó kapitányának szabadságában áll megszabni, hogy a hajón milyen időzónát használnak az események koordinálására (étkezés, üzletek nyitvatartása, műsorkezdés stb).

A nemzetközi dátumválasztó vonal megrajzolása a térképekre (ezen az oldalon is) az erre a feladatra kijelölt vagy rá vállalkozó térképész feladata, de erre senkit semmiféle intézkedés nem kötelez. A dátumválasztó vonal aktuális lefutásának használatához figyelni kell a térkép készítésének, illetve aktualizálásának dátumára.

A nemzetközi dátumválasztó vonal érvényessége nem terjed ki Arktisz és Antarktisz területére, mivel az érvényes időzónát (és a dátumot) az ott jelen lévő állomások személyzete célszerűségi szempontok alapján határozza meg.[3][4]

Történelmi változások szerkesztés

 
Megtévesztően ábrázolt dátumválasztó vonal az 1888-as Meyers Konversations-Lexikon-ban. A Fülöp-szigeteknél az 1845 előtti, Alaszka partjainál az 1867 utáni állapot van feltüntetve

Fülöp-szigetek szerkesztés

A Fülöp-szigetek fontos gazdasági partnere volt Acapulco Mexikóban, így a dátumválasztó vonal keleti oldalára helyezték magukat, annak ellenére, hogy földrajzilag a Csendes-óceán nyugati felében vannak. Amikor Londonban kedden 00:01 volt, Acapulcóban 17:21, és hétfő 08:05 Manilában. Amikor a Fülöp-szigetek érdeklődése az 1840-es években Kína felé fordult a Kelet-indiai Társaságok miatt, a Fülöp-szigetek a dátumválasztó vonal nyugati oldalára helyezte magát. 1844. december 30., hétfő után 1845. január 1., szerda következett (bár 1844 szökőév volt).[5]

Alaszka szerkesztés

1867-ig Alaszka Oroszországhoz tartozott, a dátumválasztó vonal csak részben volt meghatározva. Alaszka megvásárlása előtt (az Egyesült Államok részéről), Alaszkában 1867. október 6. volt a julián naptár szerint, ami akkoriban Oroszországban érvényes volt. Ez a dátum a Gergely-naptár szerint (ami az Egyesült Államokban volt érvényben) október 18. volt.

A kormányzás módosulásával a dátumválasztó vonal nyugati irányba tolódott (ezzel Alaszka egy napot visszaugrott az időben). 1867. október 6. után 1867. október 18. következett az ebben az időszakban bevezetett Gergely-naptár és a julián naptár dátumainak különbsége és az egy napos ugrás miatt.

Szamoa, Amerikai Szamoa és a Tokelau-szigetek szerkesztés

Az időközben kétfelé vált Szamoa-szigetek 1892-ig a dátumválasztó vonal nyugati oldalán voltak. Ekkor észak-amerikai kereskedők meggyőzték Malietoa Laupepa szamoai királyt, hogy váltson át az amerikai dátumra és a szigetek időzónája legyen Kalifornia mögött 3 órával. Ez leváltotta az addig használt ázsiai időt, ami Japán előtt 4 órával járt. A váltás az Egyesült Államok függetlenségi napján, 1892. július 4-én történt, abban az évben ez a nap kétszer szerepelt Szamoa történelmében.[6][7]

2011. december 29-én éjfélkor új időzónába lépett Szamoa és a Tokelau-szigetek, így 29-e után 31-e következett.[8] Az időzóna-váltás indoka az Ausztráliával és Új-Zélanddal való kereskedelem elősegítése, amit az eddig érvényben lévő időeltolódás nehezített, ugyanis mivel a hétvégék különböző napokon voltak, minden héten csak négy közös munkanap volt.[9][10] A váltással az időzóna UTC−11-ről UTC+13-ra változott.[6]

A nemzetközi dátumválasztó vonal 2011-ben Szamoa és Amerikai Szamoa között halad át. (Amerikai Szamoa továbbra is az amerikai dátumot alkalmazza)

A Tokelau-szigetek az UTC+13 időzónában vannak.[11]

Kelet-Kiribati szerkesztés

A Kiribati köztársaság a keleti területein 1995. január 1-jén dátumváltást hajtott végre, az UTC−11 és UTC−10 időzónák helyett UTC+13 és UTC+14 lépett érvénybe. Ez előtt a dátum előtt az országot kettévágta a dátumválasztó vonal. Ezen a napon a dátumválasztó vonal keleti irányban mozdult el, és körülvette az ország szigeteit. Kiribati központja a régi dátumválasztótól kissé nyugatra van. A függetlenség 1979-es elnyerése után az új köztársaság magának követelte az Egyesült Államoktól a Phoenix- és Sor-szigeteket („Line Islands”), amik az akkori dátumválasztótól keletre helyezkednek el. Így az országban azóta kétféle dátum volt érvényben. A kormányszervek csak a hét négy napján tudtak egymással kommunikálni, mert ennyi volt a közös munkanapok száma. Marketingszempontból kedvező következmény volt, hogy a keleti területek (beleértve a lakatlan Kiritimati-szigetet - „Karácsony-sziget”) kezdték a 2000-es évet, minden más országot megelőzve, amit a kormány igyekezett a turizmus felfuttatására kihasználni.

A dátumválasztó jelentősége különféle vallásokban szerkesztés

Kereszténység szerkesztés

A kereszténységben bizonyos dátumoknak kitüntetett szerepük van, bizonyos istentiszteletek csak a hét meghatározott napjain tarthatók. A keresztények által használt naptár megegyezik a nemzetközi gyakorlatban használt Gergely-naptárral, de néhány ortodox országban vallási célokra a julián naptárat használják. A fő kérdések ezekben az országokban a húsvét, a karácsony és hasonló ünnepek dátumának meghatározása.

Tongán a Hetednapi Adventista Egyház úgy tartja, hogy a bibliai szombat arra a napra esik, melyet a többi keresztény felekezet vasárnapként ünnepel. [12]

Iszlám szerkesztés

Az iszlám vallás számára a Ramadán kezdő- és befejező napja a Hold fázisaihoz kötődik, ez egy csillagászati esemény, ami az egész Földön globálisan érvényes, meghatározható napra esik. Minden helyen azonban meg kell határozni az esemény idejét és dátumát.

Az iszlámban a pénteki imádság helyi dátumának meghatározása is kérdéses az Óceániai térségben. Itt a dátumválasztó vonal vagy a nemzetközileg elfogadott földrajzi hely volt, vagy 140°W, ami Mekka városával épp ellentétes helyen fekszik a földgolyón.

Hawaiin (157°W) az Egyesült Államokban érvényes dátumot használják a pénteki imádság céljára.

Zsidó vallás szerkesztés

A nemzetközi dátumválasztó vonal első említése egy 12. századi Talmudista kommentárban fordul elő,[13][14] ahol olyan földrajzi helyről esik említés, ami 6 órával Jeruzsálem ideje előtt jár (ez a Fülöp-szigeteknek felel meg). A vonal neve a kommentárban K'tzai Hamizrach (am. „a legkeletibb vonal”). Ennek segítségével számítják ki a „Rosh Hashanah”, vagyis a zsidó újév napját a zsidó naptárban.

A dátumvonal keresztezése problémát okoz a vallásos utazóknak a sabbat és az ünnepek betartásában. A sabbat a hét hetedik napján van, ami mindig ugyanarra napra esik, ha valaki a dátumválasztóhoz képest nem változtatja a helyét. Probléma akkor keletkezik, ha vallásos zsidó utazó keresztezi a dátumvonalat és péntekből hirtelen szombat lesz. Több különböző állásfoglalás létezik arról, hogy a zsidó törvények szerint hol van a dátumválasztó vonal.[14][15]

A Moshe Heinemann rabbi nevéhez kötődő szabály a következő: Új-Zélandon és Japánban a helyi többségi vélemény szerint szombaton van sabbat. A Chazon Ish szerint azonban (Avrohom Yeshaya Karelitz rabbi műve) sabbat a helyi vasárnapon van.[14]

Hawaiin szombaton van sabbat a helyi többségi vélemény szerint. A kisebbség véleménye szerint azonban helyi pénteken van sabbat.[14]

A következő helyszíneken sabbat helyileg szombaton van: Ausztrália, Kína, Oroszország szárazföldi területei, Tajvan, Hongkong, Alaszka szárazföldi területei, Manila és a Fülöp-szigetek 125.2°E-tól nyugatra fekvő területei.[14]

Kulturális vonatkozások szerkesztés

A tegnap szigete - (The Island of the Day Before)

A dátumválasztó vonal központi szerepet játszik Umberto Eco: A tegnap szigete (1994) című könyvében (magyarul 2009-ben jelent meg). A műben a főhős, Roberto, egy fiatal nemes 1643-ban magányos hajótörést szenved a Csendes-óceánon, a dátumválasztó vonal közelében, amint egy sziget felé halad. A közelében lévő szigethez kellene eljutnia, ami az „előző nap” jelképe. Ha elérné, az idővel egyszerre megfordulna szerencsétlen sorsa is. Mivel úszni nem tud, fejtegetéseit papírra veti, amiben a dátumválasztó vonal fizikai, metafizikai és vallási fontosságát taglalja.

Nyolcvan nap alatt a Föld körül - (Le Tour du monde en quatre-vingts jours)

A dátumválasztó vonal (pontosabban a létezése) központi szerepet játszik Jules Verne: Nyolcvan nap alatt a Föld körül (1873) című könyvében. A főhős, Phileas Fogg fogadásból világ körüli útra indul. A fogadás tárgya az, hogy 80 nap alatt vissza kell érnie a londoni Reform klubba, ahol a fogadást kötötték. (a céldátum 1872. december 21, szombat, 20:45). Mivel elindulása után bankrablással gyanúsítják meg, ezért detektívek erednek a nyomába, akik le akarják tartóztatni (ezzel megakadályozva az utazását), illetve a vesztésre fogadók felbérelnek jó néhány kétes alakot, akik feladata akadályozni a továbbjutását, akár erőszak árán is. Phileas Foggnak ezeket az akadályokat is ki kell cseleznie, nem beszélve a számtalan természeti és technikai akadályról.

Amikor visszaér Londonba, abban a hiszemben van, hogy egy napot késett, és elvesztette a fogadást. Másnap délelőtt azonban kiderül, hogy nem vasárnap van, hanem csak szombat, és aznap estig kell bemennie a klubba, amit meg is tesz, és ezzel megnyeri a fogadást. A félreértést a napok számításában az okozta, hogy mivel kelet felé haladt, előrehaladtában 15°-onként 1-1 órát nyert, ami a Föld kerületének (vagyis 360°) megtétele után 24 órára jött ki.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az International Date Line című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Névmutató., Földrajzi Világatlasz. Cartographia Kft. (2016). ISBN 978-963-353-832-6 
  2. Archivált másolat. [2012. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
  3. Standard Time Zones of the World by the CIA (PDF). [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
  4. Standard Time Zones by HM Nautical Almanac Office. Usno.navy.mil. [2012. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
  5. A History of the International Date Line. Staff.science.uu.nl. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
  6. a b McLean, Tamara. „Samoa's dateline jump passes into law”, Australian Associated Press via the Herald Sun. [2011. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 11.) 
  7. Samoa confirms dateline switch Borneo Post online. Accessed 11 August 2011.
  8. Elmarad a péntek Szamoán
  9. Where'd Day Go?”, Associated Press via the New York Post, 2011. december 31.. [2011. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  10. Samoa to Jump Forward in Time by One Day”, BBC News, 2011. május 9.. [2011. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. november 27.) 
  11. Tokelau to follow Samoa on dateline switch Radio New Zealand International. Accessed 15 October 2011.
  12. Hay, David (1988. január 30.). „Tonga's Common Day of Worship”. Record, Warburton, Victoria, Australia 93 (3), page 6. o, Kiadó: Signs Publishing Company. (Hozzáférés: 2012. január 1.)  [halott link]
  13. Rabbeinu Zecharya Halevi, Baal Hameor, Tractate Rosh Hashana, 20b
  14. a b c d e A Traveller's Guide To The International Dateline. Star-k.org. (Hozzáférés: 2011. december 30.)
  15. Halachic Opinions on the International Dateline világtérkép, időzónák, 12 MB