A Deutsche Reichsbahn (Német Birodalmi Vasút) 52 sorozatú mozdonya a Harmadik Birodalom legfontosabb úgynevezett hadimozdonya volt, mely 1942-től a háború végéig több mint 6000 példányban készült Németországban és a megszállt területek mozdonygyáraiban. A második világháború után a rendelkezésre álló alkatrészekből további 300 db-ot szereltek össze. A mozdony feladata a háború alatt az előrenyomuló Wehrmacht utánpótlásának biztosítása, illetve a megszállt országokból a hadizsákmánynak a birodalomba való eljuttatása volt. Bár a mozdonyokat egyszerű szerkezettel és olcsóbb anyagokból alig néhány éves üzemre tervezték, a háború után Európa legtöbb országának vasútja állományba vette és sokáig nélkülözhetetlennek bizonyultak az újjáépítés során. Selejtezésük az 1970-es és 1980-as években zajlott, ezzel a típus egyike volt a forgalomból legkésőbb kivont (európai) gőzmozdonyoknak.

DRB 52 sorozat
DRB 52 sorozat
SDŽ-СДЖ 33 sorozat
HDŽ 33 sorozat
DR 52 sorozat
DB 52 sorozat
ÖBB 52 és 152 sorozat
ČSD 555.0 sorozat
PKP Ty2 és Ty42 sorozat
СЖД TЭ sorozat
SNCB 26 és 27 sorozat
SNCF 150 Y sorozat
NSB 63a sorozat
CFR 150.1000–1100 sorozat
JDŽ 33 sorozat
GYSEV 501
JŽ 33 sorozat
MÁV 520II sorozat
GYSEV 520 sorozat
Pályaszám
lásd: szöveg
Általános adatok
Gyártólásd: szöveg
Gyártásban19421950
Szolgálatba állás1942
SelejtezésČSD: 1976
DB: 1962
DR: 1988
ÖBB: 1976
Darabszám6161 (nem pontosan tisztázott;
összesen több mint 6700) db
UtódjaDR Class 52.80
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés1'E
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1400 mm
Futókerék-átmérő850 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség80 km/h
MÁV: 60 km/h
Ütközők közötti hossz22 975 mm
Hossz13 600 mm
Magasság4400 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága6600 mm
Teljes tengelytávolság9200 mm
Üres tömeg75,9 t
Szolgálati tömeg84,0 t
Tapadási tömeg75,7 t
Legnagyobb tengelyterhelés15,1 t
Fékek
TípusaKnorr
Rögzítőfékkézifék
Vonatfűtésgőz
Gőzvontatás
Jelleg1'E–h2
Szolgálati tömeg szerkocsival102,7
Tengelytávolság szerkocsival19 000 mm
Hengerek
Száma2
Átmérője600 mm
Dugattyú lökethossza660 mm
Állókazán típusaporosz rendszerű, síktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett

3050 mm
Gőznyomás16 bar
Tűzcsövek
Száma113 db
Belső/külső átmérője../54 mm
Hossza5200 mm
Füstcsövek
Száma35 db
Belső/külső átmérője../133 mm
Rostélyfelület3,9 m²
Sugárzó fűtőfelület15,9 m²
Csőfűtőfelület161,7 m²
Túlhevítő felület63,7 m²
Teljesítmény1350 LE / 993 kW[1]
Vezérmű rendszereHeusinger–Walschaert
Szerkocsi
Típusa2'2'T30
MÁV:
Vízkészlet27,0/30,0 m³
Tüzelőanyag-készlet10 t
A Wikimédia Commons tartalmaz DRB 52 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A sorozat születése

szerkesztés

A Német Birodalomnak a háború közeledtével jelentősen megnövekedett a vontatóigénye. Felmerült az igény egy olyan mozdonyra, amely erős, megbízható és összeszerelése lehetőleg minél kevesebb nyersanyagot, munkaórát valamint pénzt igényel.

A német mérnökök alapnak az egyszer már bevált 1 E tengelyelrendezésű 50-es szériát vették, melynek felépítményét kívánták egyszerűsíteni és korszerűbbé tenni. Az 50-es sorozat darabjai majd' 6000 különálló alkatrészből, 17650 munkaóra alatt 160 tonnásra készültek. Az új mozdonyok ezzel szemben a háborús igényeket figyelembe véve csupán 5000 alkatrészből, 11650 munkaóra alatt készültek 139 tonnásra, amely 6000 munkaóra megtakarítást jelentett, valamint a színesfémek felhasználási arányát is sikerült visszaszorítani (az eredetileg felhasznált 2358 kg réz/mozdony arányt sikerült 126 kg réz/mozdonyra csökkenteni). A gyártás egyszerűsítése érdekében elhagyták a vízelőmelegítőt, a füstterelőket (melyeket csak a háború után szereltek fel) és a ferde elülső keretet, csökkentették az alváz súlyát, a hajtórudakat a nehéz fémmegmunkálási technikák helyett pedig egyszerűen dupla T alakúra öntötték.

A széria gyártását csupán 1942 júniusában határozták el, így az első mozdonyok csak 1942 szeptemberében érkeztek rendeltetési helyükre. A tesztsorozat még 50 2773 – 2777 számozással készült, ezt később 52 002 – 006-ra változtatták a Henschel gyárban.

A gyártási terv havonta 500 gépre szólt 15 helyszínen, ennek ellenére az 500 darabot csak 3 hónap alatt sikerült elérni. A sorozat a német ipar legnagyobb számban gyártott mozdonya lett, több mint 6800 darab készült belőle, melyből majdnem 2000 darab került szovjet kézre. A gépek szolgálati idejét 5 évre tervezték, de a sorozat minőségét mutatja, hogy az utolsó BR 52-esek még a 70-es, 80-as években is közlekedtek, és ma is több száz darab van magángyűjtők kezében és múzeumokban.

Német 52-es mozdonyok Magyarországon

szerkesztés

A második világháború után rengeteg 52 sorozatú mozdony maradt magyar területen is. Ezek legnagyobb része a Vörös Hadsereg „T–CCCP” hadizsákmány-jelét (T=Trofejnij, azaz zsákmány) viselte, és rövidesen a Szovjetunióba szállították azokat.

Két, a háború alatt a MÁV által bérelt 52-es a harcok befejeztével a GYSEV-hez került. Ezek egyikét, az 52 2421 pályaszámút a GYSEV 1947-ben 501-es pályaszámmal állományába vette. Az 501-es pályaszámú mozdonyt 1952-ben a 41-es pályaszámúval együtt két 323-as és egy 410-es sorozatú mozdonyért cserébe a MÁV-nak adta át.

Másodszor

szerkesztés

Az 1960-as években újra eljött az 52-esek ideje. A MÁV 1963 nyarán vásárolt 100 darab ТE sorozatú, azaz a háború után hadizsákmányként a Szovjetunióba került német 52 sorozatú hadimozdonyt az SzZsD-től , mivel felmerült a gőzösüzem meghosszabbítása az elégtelen mozdonyutánpótlás miatt. A magyar számozási rendszerben az 520 sorozatjelet kapták. 94 db mozdonyt normál nyomtávolságúra alakítottak vissza, ezeket 520,001–094 pályaszámokon álltak forgalomba. 6 db mozdonynál a záhonyi átrakókörzet tolatási munkáinak ellátására megtartották a széles nyomtávolságú kivitelt – ezeket 520,5001–5006 pályaszámokon vették állagba.

A típus teljesítménypróbáit 1963-ban tartották az 520,007 pályaszámú mozdonnyal a Győr–Hegyeshalom és a Nagykanizsa–Székesfehérvár vasútvonalakon. Becenevük "Bumbardó" és "Hruscsov-Dízel" volt.

A GYSEV szolgálatában

szerkesztés

Az 520 sorozatú mozdonyok közül még 1963 őszén 4 db a GYSEV állományába került, majd egy rövid magyarországi próba után a vasút 9‰-et is elérő emelkedőkkel tarkított Sopron–Ebenfurt vonalán állították forgalomba, ahol a teherforgalmat látták el. 1964-ben további két 520-as került a GYSEV-hez. A mozdonyok megtartották a MÁV-nál viselt pályaszámukat.

Ezek a mozdonyok főleg tehervonatokat húztak Magyarországon, de a nagy tengelyterhelés és az öt tengely miatt sok vonalon nem közlekedhettek. Selejtezésük nagyon hamar, már 1964-ben elkezdődött, és az 1980-as évekig zajlott.

Megmaradt 520-asok

szerkesztés

Az 520.034 számú példány ma a Magyar Vasúttörténeti Parkban, az 520.075 számú példány Hatvanban a Népkertben, míg az 520.030 számú példány pedig Fertőbozon található.

  • Alfred B. Gottwald: Deutsche Kriegslokomotiven 1939 - 1945, Transpress, ISBN 3-344-71032-X
  • Alfred B. Gottwald: Deutsche Eisenbahnen im Zweiten Weltkrieg / Rüstung, Krieg und Eisenbahn (1939 - 1945), Kosmos, ISBN 3-440-05161-7
  • Miachel Reimer: Die Lokomotiven der Baureihe 52 - Geschichte, Einsatz und Verbleib. Eine Stationierungsdokumentation, Lokrundschau, ISBN 3-931647-03-X
  • Helmut Skasa: Kriegslokomotive K 52 - Technisches Portrait einer tausendfach produzierten Dampflokomotive, Resch, ISBN 3-9805967-6-1
  • Peter Slaughter, Alexander Wassiljew, Roland Beier: Kurze Geschichte der Kriegslokomotiven Baureihe 52 u. ihr Verbleib in Ost u. West, ISBN 3921980607
  • Michael Reimer, Dirk Endisch: Baureihe 52.80 - Die rekonstruierte Kriegslokomotive, GeraMond, ISBN 3765471011
  • Dieter Zoubek - Erhaltene Dampflokomotiven in und aus Österreich, Eigenverlag, 2004, ISBN 3-200-00174-7
  • Hans Sternhart. Die GySEV. Geschichte und Fahrpark der Györ-Sopron-Ebenfurter Eisenbahn. Internationales Archiv für Lokomotivgeschichte, Bd. 6.. Wien: Verlag Josef Otto Slezak (1966.) 
A Wikimédia Commons tartalmaz DRB 52 sorozat témájú médiaállományokat.
  1. 5000 kalória (≈20,9 MJ/kg) fűtőértékű szénkeverék eltüzelésekor.

További információk

szerkesztés