Dacsólám
Dacsólám (szlovákul: Dačov Lom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. Alsó- és Felsődacsólám egyesítésével jött létre.
| Dacsólám (Dačov Lom) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Rang | község |
| Polgármester | Štefan Škraban |
| Irányítószám | 991 35 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | VK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 401 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 488 m |
| Terület | 24,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 19′ 21″, k. h. 19° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 21″, k. h. 19° 15′ 00″ | |
| Dacsólám weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dacsólám témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Nagykürtöstől 16 km-re északnyugatra, a Lám-fennsíkon fekszik.
Története szerkesztés
A Lám-fennsík neve már egy 1135-ös határleírásban szerepel, a falut magát 1333-ban említik először írott forrásban. Nevét első birtokosairól, a Dacsó családról kapta. Később a Palásthyak, a Zrínyiek, a Ballassák birtoka. A falu lakói szlovákságuk ellenére 1848-ban a szabadságharc oldalán álltak. Itt volt kántortanító a szabadságharc csatáinak hőse, Záhony István, akit amikor a császári katonák el akartak fogni, a falu népe a védelmére kelt.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Lám. Két tót falu Hont Várm. Alsónak földes Ura G. Balassa, és G. Zichy Uraságok, fekszik Felső Lám tövében, és annak filiája, Felsőnek pedig földes Urai több Uraságok, ez fekszik Szuhánynak szomszédságában, lakosai evangelikusok, szőlő hegyei nintsenek, réttyei is kevesek, legelőjök elég, fájok, és azzal való kereskedések van, felső Lámnak már erdeje nagyon elpusztúlt."[2]
Fényes Elek szerint "Lám (Dacso, Alsó, Felső), népes tót falu, Hont vmegyében, Nógrád vmegye szélén: 15 kath. 1000 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határja köves, sovány; erdeje elég. F. u. gr. Zichy, b. Balassa, Dacsó, s m. Ut. p. Balassa-Gyarmat"[3]
A trianoni békeszerződésig Alsódacsólám és Felsődacsólám területe egyaránt Hont vármegye Korponai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben Alsódacsólámnak 398, Felsődacsólámnak 573, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 415 lakosából 395 szlovák volt.
2011-ben 414 lakosából 378 szlovák.
2021-ben 401 lakosából 383 szlovák, 1 cseh, 17 ismeretlen nemzetiségű[4].
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1855-ben Ján Slávik egyházi író és Juraj Slávik publicista.
- Itt szolgált Antoni Dániel evangélikus lelkész.
Nevezetességei szerkesztés
- Evangélikus temploma eredetileg a 13. században, román stílusban épült. A 15. században gótikus stílusban átépítették, 1713-ban megújították. Ekkor kapta festett kazettás mennyezetét. Utoljára 1905-ben építették át neogótikus stílusban.
- A falu népművészete, különösen népviselete messze földön híres.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)
