Divékrudnó
Divékrudnó (1899-ig Nyitra-Rudnó, szlovákul Nitrianske Rudno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 1924-ben történt Nyitrarudnó és Kresztyánfalu (szk. Kršťanová) egyesítése.
| Divékrudnó (Nitrianske Rudno) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Privigyei |
| Rang | község |
| Polgármester | Róbert Štrbák |
| Irányítószám | 972 26 |
| Körzethívószám | 046 |
| Forgalmi rendszám | PD |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1925 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 135 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 319 m |
| Terület | 14,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 47′ 50″, k. h. 18° 28′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 50″, k. h. 18° 28′ 35″ | |
| Divékrudnó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Divékrudnó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Privigyétől 14 km-re északnyugatra, a Nyitrica-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
Nyitrarudnó szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek és területe a 9. század óta folyamatosan lakott.
1275-ben „Ruda” néven említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RUDNO. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura B. Splényi, és Rudnyai Uraságok, lakosai katolikusok; postája is van; határja ollyan, mint Dávid Újfalué.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rudnó, tót falu, Nyitra vgyében, 152 kath., 4 evang. lak., kath. paroch. templommal és kastélylyal. F. u. a Rudnay és Divéky család. Ut. p. Privigye.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Nyitra-Rudnó, a rudnói völgyben fekvő tót falu 274 r. kath. vallásu lakossal. Postája helyben van, táviró és vasúti állomás Nyitra-Novák. Van kath. temploma, mely 1802-ben és izr. imaháza, mely 1874-ben épült. A templom kegyura a vallásalap. A községben két régi kuriális épület van. Az egyik Rudnay Józsefé, a másik Sporzon Ernőé. Földesura már 1275-ben a Divék nemzetség volt; később az ezektől származó Rudnayak és jelenleg is Rudnay Dénesnek van itt nagyobb birtoka.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
1924-ben egyesítették Kresztyánfaluval.
Kresztyánfalu (Terestyénfalu) szerkesztés
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRESTYÁNFALVA. Tót falu Nyitra Vám. Földes Ura Turcsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik R. Lehotához nem meszsze, ’s annak filiája, határja középszerű, fájok, legelőjök elég van, piatzok Oszlányon.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krsztyánfalva, (Krsztanovisza), Nyitra m. tót falu, 239 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Privigye.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Krstyánfalu, a Belanka-patak völgyében, Rudnó mellett, a Rokos-hegy alatt fekvő tót község 212 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. E község 1343-ban egy helyen »Christinensis«, egy másik oklevélben pedig »Christinenfalva« név alatt mint a Divék nemzetség birtoka szerepel. Van itt egy régi nemesi kuria, melyet a Turcsányiak építtettek; jelenleg Kubinyi Gusztáv tulajdona. Földesurai a Turcsányiak voltak.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
1924-ben egyesítették Nyitrarudnóval.
Népessége szerkesztés
1880-ban 288 lakosából 3 magyar és 219 szlovák anyanyelvű; Terestyénfalvát 213-an lakták, ebből 3 magyar és 186 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 274-en lakták: 19 magyar és 196 szlovák anyanyelvű volt. Terestyénfalva 212 lakosából 1 magyar és 185 szlovák anyanyelvű.
1900-ban 263 lakosából 24 magyar és 191 szlovák anyanyelvű; Terestyénfalvát 254-en lakták, ebből 5 magyar és 231 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 326-an lakták: 70 magyar és 240 szlovák anyanyelvű volt. Terestyénfalva 286 lakosából 7 magyar és 267 szlovák anyanyelvű.
1921-ben 733-an lakták, ebből 3 német, 7 magyar, 20 zsidó és 700 csehszlovák; valamint 704 római katolikus, 20 izraelita, 8 evangélikus és 1 egyéb vallású volt.
1930-ban 679 lakosából 660 csehszlovák volt.
1991-ben 1762 lakosából 1747 szlovák volt.
2001-ben 1900 lakosából 1882 szlovák volt.
2011-ben 1952 lakosából 1885 szlovák volt.
2021-ben 1925 lakosából 1894 (+2) szlovák, 2 (+1) magyar, (+1) cigány, (+1) ruszin, 10 (+4) egyéb és 19 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Neves személyek szerkesztés
- Nyitrarudnón született 1889-ben Turchányi Imre ügyvéd, földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1804 és 1816 között épült klasszicista stílusban, a korábbi fatemplom helyén.
- Zsinagógája a 19. század második felében épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 3.)
- ↑ ma7.sk
További információk szerkesztés
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |