Divékszécs
Divékszécs (1899-ig Szecs, szlovákul Seč) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
| Divékszécs (Seč) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Privigyei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Anton Vrecko | ||
| Irányítószám | 972 26 (pošta Nitrianske Rudno) | ||
| Körzethívószám | 046 | ||
| Forgalmi rendszám | PD | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 394 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 446 m | ||
| Terület | 7,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 49′ 16″, k. h. 18° 30′ 10″48.821111°N 18.502778°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 16″, k. h. 18° 30′ 10″48.821111°N 18.502778°E | |||
| Divékszécs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Divékszécs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésPrivigyétől 16 km-re északnyugatra fekszik. A község határa erdőkben rendkívül gazdag, erre utal címere is.
Története
szerkesztés1275-ben „Zeech” néven, más források szerint 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÉCS. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Bossányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kosztolnafalvának szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szécs, tót falu, Nyitra vmegyében, Kosztolnafalva filial., 257 kath. lakossal. F. u. Bosányi család. Ut. p. Privigye.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Szecs, a rudnói völgyben, a Kis-Magura alatt fekvő tót falu 262 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nyitra-Rudnó, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. 1275-ben a Divék nemzetség birtoka volt. Később a Motesiczkyak és a Bossányiak voltak a földesurai.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1880-ban 222 lakosából 217 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 262-en lakták, ebből 253 szlovák és 7 magyar anyanyelvű.
1900-ban 301 lakosából 298 szlovák és 3 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 314-en lakták, ebből 309 szlovák és 3 magyar anyanyelvű.
1921-ben 334 lakosa mind csehszlovák volt.
1930-ban 348 lakosa mind csehszlovák volt.
1991-ben 416 lakosából 414 szlovák volt.
2001-ben 406 lakosából 402 szlovák volt.
2011-ben 391 lakosából 362 szlovák.
2021-ben 394 lakosából 394 szlovák, (+1) magyar, (+1) ruszin nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
szerkesztés- Szűz Mária kápolnája a 19. század elején épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. március 16.)
- ↑ ma7.sk
További információk
szerkesztés
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |