Főmenü megnyitása

Draskócvölgye

település Szlovákiában

Draskócvölgye (1899-ig Draskócz-Dolina, szlovákul Dražkovce, németül: Andreas-Josef) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Draskóc, Dolina és Ivánkaföld települések egyesülése.

Draskócvölgye (Dražkovce)
Katolikus templom
Katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rang község
Első írásos említés 1242
Polgármester Viera Šalagová
Irányítószám 038 02
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség987 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség189 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság426 m
Terület4,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Draskócvölgye (Szlovákia)
Draskócvölgye
Draskócvölgye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 02″, k. h. 18° 57′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 02″, k. h. 18° 57′ 17″
Draskócvölgye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Draskócvölgye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Turócszentmártontól 6 km-re délkeletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban is éltek emberek, Tomcsány felé eső határrészén pedig 9. századi temetőt tártak fel. A mai települést 1242-ben említik először, 1416-ban Drask néven szerepel. Dolina 1249-ben, Ivánkaföld 1351-ben szerepel először oklevélben.

Vályi András szerint "DRASKÓTZ. Draskovtze. Elegyes tót falu Túrócz Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Szent Helenának 522szomszédságában, ’s ennek filiája, Jordánföldének is szomszédságában, mintegy fél szigetben, Jordán, és Hradetsnitza vizektöl körűl vétetve, Szent Mártontól más fél mértföldnyire, nevezetes szabadságokkal ajándékoztattak vala meg a’ régi Magyar Királyoktól. IV. BÉLA 1242dikben Mikola, és Drask Nemzetségeknek ajándékozta vala Dráskótzot; megemésztetvén pedig a’ tűz, ’s egyéb viszontagságok által szabadság levelek KORVINUS MÁTYÁS BEATRIKSZ hitvesének tudtával 1487ikben új szabadsággal ajándékozá azt Dráskovitz Eliásnak, és Györgynek, határja középszerű, vagyonnyai is olly formák, második Osztálybéli."[2]

"DOLINA. Szabad puszta Túrócz Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Szent Mártontól fél mértföldnyire, mellynek filiája, határja középszerű."[2]

"IVÁNKAFALVA. Ivantsina. Tót falu Túrótz Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Túrótz vize mellett, Szent Mihálynak filiája, két szép Templom van benne."[2]

Fényes Elek szerint "Draskócz, Thurócz m. tót falu, a Jordán patakja mellett: 79 kath., 284 evang., 2 zsidó lak. Fűrészmalom; jó legelő, szép erdő. F. u. többen. Ut. p. Th. Zsámbokrét."[3]

"Dolina, Thurócz m. tót falu, Sz. Márton filialisa a Liptói országutban: 2 kath., 54 evang., 2 zsidó lak., savanyuviz forrással. F. u. többen."[3]

"Iváknófalva, (Ivancsina), tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 32 kath., 252 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határa róna és termékeny; rétjei igen jók. F. u. Prónay, Nyáry család."[3]

A településeket a 19. század második felében, illetve a 20. század elején egyesítették. Lakóik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 245, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 519 lakosából 511 szlovák volt.

2011-ben 828 lakosából 780 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b c Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Draskócvölgye témájú médiaállományokat.